Egy-egy kép, és rövid leírás a filmekről


Március 8., 20.30
Katasztrófák nyomában 13/13. rész: Szeptember 11. – Pentagon

2001. szeptember 11-én az American Airlines egyik járatát terroristák egy csoportja eltérítette, és a Pentagon épületébe vezette. A becsapódás által okozott tűz sok embert megölt, a Védelmi Minisztérium egy részét pedig romba döntötte.









Március 8., 19.00
Vészjelzés után 3/2. rész: Végzetes kisiklás

1989 májusában egy utasokkal zsúfolt szerelvény kisiklott, és útját egy meredek lejtőn folytatva lakóházaknak ütközött a kaliforniai San Bernardóban. A baleset mérlege négy halott és hét lerombolt otthon. Ez azonban még csak a kezdetét jelentette a történetnek... A romeltakarítási munkálatok közben ugyanis a várost ellátó olajvezeték végzetesen megrongálódott, és mivel a sérülést senki sem vette észre, két hét múlva egy hatalmas robbanás rázkódtatta meg a sokat szenvedett város levegőjét.

Március 9., 21.00
Mérnöki találékonyság II: A HMS Illustrious

A sorozatban olyan 21. századi mérnöki csodákkal találkozunk, melyek gyökerei – a látszattal ellentétben – a régmúltba vezetnek vissza. Az epizódban a nyughatatlan vérű technikarajongó Richard Hammond a hatalmas támadóerőt képviselő, bárhol, bármikor lecsapni kész repülőgép-hordozó, a HMS Illustrious “mérnöki DNS-ét” boncolgatja. Vajon miként működik egy olyan hadihajó-óriás, mely repülőtér és vízen úszó nagyváros is egy személyben? És ami még izgalmasabb: mi köze a HMS Illustrious-nek a bumeránghoz, a hallókészülékhez, a Tower Bridge-hez, az űrversenyhez és egy 18. századi vetőgéphez?

Március 9., 20.00
Ki hitte volna? III 10/2.rész

A sorozat két örök kíváncsi ezermesterétől, Richardtól és Jonny-tól soha nem hallott dolgokat tudunk meg olyan tárgyainkról, melyekről eddig úgy gondoltuk, hogy már nem tartogathatnak számunkra meglepetéseket. Az epizódban végignézzük, hogy mi történik akkor, ha egy daruról leejtünk egy 650 kilogrammos betontömböt; megtudjuk, hogy miként tesztelik a rallyautókat; kipróbáljuk, hogy a filmekben látható mószerekkel valóban le lehet-e hallgatni egy beszélgetést; és ellátogatunk abba a kínai gyárba, amely a világ gombtermelésének 60%-át tudhatja magáénak…



Március 10., 23.00
Kihallgatások

A bűnügyi kihallgatások során hatalmas a tét, mert elég egy apró tévedés, és egy megrögzött bűnöző tovább gyilkol, vagy egy ártatlan ember hosszú évekre börtönbe vonul. Adott hát a kérdés: Melyek a vallatás tudományának legfontosabb eszközei? Miként lehet néhány jól feltett kérdéssel térdre kényszeríteni a legelvetemültebb bűnözőt és pszichopatát is, még ha a kicsikarandó vallomásukon kívül más bizonyítékunk nincs is ellenük? És amennyiben a legfurfangosabb kikérdezés sem segít, a technika miként járulhat hozzá a sikerhez? Milyen elven alapulnak napjaink legmodernebb és legmegbízhatóbb hazugságvizsgáló berendezései? Valóban más területét használjuk az agyunknak, amikor hazudunk, mint amikor igazat mondunk? Az izgalmas film egyebek mellett ezekre a kérdésekre igyekszik igaz választ adni...

Március 10., 19.00
Titokzatos történelem 4/1. rész: Kockázatos holdraszállás

1969 júliusában világszerte mintegy 600 millióan figyelték lélegzetvisszafojtva, amint Neil Armstrong első emberként egy másik égitestre teszi a lábát. A siker teljes volt, azonban adták olcsón, hisz az Apollo-11 misszióját és az azt követő öt holdraszállást a történelem legdrágább és legveszélyesebb expedíciói közt tartják számon a szakemberek. Az ember Holdra juttatása tehát hatalmas anyagi áldozatokat követelt az Egyesült Államoktól – de vajon maguk az űrhajósok mit kockáztattak, amikor több százezer kilométeres útra vállalkoztak az ismeretlenbe? Valóban annyira fényes és problémamentes volt a menetelés a Holdra, mint ahogy az a köztudatban máig él? Az epizód az Apollo-program eddig el nem mondott történeteit osztja meg a nézőkkel…

Március 11., 21.00
Cápaemberek: Nőstényre várva

Az első hímek tőrbe csalása és újbóli elengedése után a csapat vérszemet kapva még nagyobb babérokra vágyik: egy kifejlett nőstényre… Az igazi tudományos szenzációt azonban egyelőre két hím szolgáltatja, melyek fedélzeti tartózkodása számos gyakorlati tapasztalattal is megajándékozza kifogóit. De azután megérkezik a hajóra Curly…










Március 11., 23.00
Interpol akták 13/3. rész: Az ázsiai hajsza

Az epizódban az Interpol Charles Sobhraj, egy Dényugat-Ázsiában garázdálkodó gátlástalan rablógyilkos után nyomoz, aki a térségbe látogató nyugati üzletemberekre és gazdag turistákra szakosodott. A “Kígyó” becenévre hallgató bűnöző játszi könnyedséggel siklik ki az ázsiai hatóságok kezéből, így letartóztatása csak azután kerül kézzelfogható közelségbe, hogy az Interpol is bekapcsolódik az ügybe. A nyomozás rendkívüli koordinációs munkát követel a nyugati és az ázsiai hatóságok részéről, mert a tájékozott és éles eszű Charles tökéletesen tisztában van a kiadatási egyezmények rendezetlenségében rejlő lehetőségekkel.

Március 12., 22.00
Tabu IV Állati vérontás

A hús a világ szinte minden táján az ember étrendjének fontos részét képezi – különbség csak abban van, hogy miként végzik be földi pályafutásukat az elfogyasztásra szánt állatok. Míg a nyugati országokban emberi szem elől elrejtve, modern vágóhidakon éri őket a vég, egyes hagyományos társadalmakban máig nyilvánosan, látványos rituálék részeként oltja ki az életüket az arra jogosult személy. Nepálban például egy hindu istenség előtt tisztelegve lefejezik a marhákat és a kecskéket; Balin halálos kakasviadalokat rendeznek a rossz szellemek lecsendesítéséért; a Feröer-szigeteken pedig egy több száz éves múltra visszatekintő véres ceremónia keretében mészárolják le a bálnákat. Bár az állatok húsát mindhárom esetben elfogyasztják, az efféle öldökléseket sokan felesleges vérontásnak, sőt tabunak tartják…

Március 12., 17.00
Új fajok nyomában - a "fajvadászat"

Azt beszélik, egy ismeretlen nagymacska ólálkodik a brazíliai esőerdőben. Netán egy új fajjal lenne dolgunk? Vagy csak az emberi fantázia legújabb szüleményéről van szó? A “fajvadászatra” szakosodott holland biológus, Marc van Roosmalen fejébe veszi, hogy utána jár a dolognak. Beveszi magát Amazónia rengetegébe, hogy megtaláljon és megörökítsen egy vadállatot, melyet korábban nem csak, hogy filmre nem vettek soha, de létezése mindeddig még a tudósok figyelmét is elkerülte...


Március 13., 17.00
Japán titkos fegyvere

A film a második világháború egyik legjobban őrzött titkáról lebbenti fel a fátylat: egy hatalmas víz alatti repülőgép-hordozóról, melyet arra terveztek, hogy japán bombázókat csempésszen amerikai nagyvárosok közelébe. Az I-400-as valóságos gigásza volt fajtájának: 120 méteres hosszával egészen a 60-as évekig a leghosszabb tengeralattjáró volt a világon, s ami talán még fontosabb: egyszeri üzemanyag-feltöltéssel kétszer akkora távolságot tudott megtenni, mint amerikai vetélytársai. Az I-400-as igazi aduászát mégis a rakománya, a három behajtható szárnyú bombázó képezte, melyek akkoriban merőben újdonságnak számítottak egy tengeralattjáró fedélzetén. A filmben egy búvárexpedíció megkísérli felkutatni annak a járműnek a roncsait, amely sokak szerint megváltoztathatta volna a háború menetét…

Március 13., 20.00
Légikatasztrófák V. 10/2. rész: Halálos siklás


Egy utasszállító repülőgépnek váratlanul elfogy az üzemanyaga. A pilóta, konstatálva, hogy haladéktalanul le kell szállnia, egy üzemen kívül helyezett légitámaszpont felé veszi az irányt. Arról sajnos nincs tudomása, hogy a túléléssel kecsegtető betoncsíkon éppen gyorsulási verseny zajlik…

Március 14., 21.00
Különleges építmények: A brit szupervasút

A Londont a Csalagúttal összekötő nagysebességű vasútvonal, a Channel Tunnel Rail Link (vagy ahogy újabban nevezik: High Speed 1) maradéktalanul beváltotta a hozzá fűzött reményeket, párizsi és brüsszeli viszonylatban utasok tömegeit csábította le a földre a levegőből. A fontmillárdokat felemésztő forradalmi vonal terveit azonban egyáltalán nem volt könnyű elkészíteni és megvalósítani, lévén a két sínpárt a világ egyik “legbelakottabb” vidékén kellett keresztülvezetni. Vajon milyen természet és ember állította akadályokat kellett legyőznie a mérnököknek és kivitelezőknek? És milyen érzés 300 kilométeres óránkénti sebességgel Dél-Anglia bájos, zöld tájai közt suhanni? A film a brit történelem egyik legambiciózusabb mérnöki projektjének kulisszatitkaiba avatja be a nézőket.


Március 14., 18.00
Haláli szakmák 13/13. rész: A háború fotósai

Ez a film 2000. utolsó hónapjaiban, egy évvel a tálib rezsim bukása előtt készült Afganisztánban. Sebastian Junger és a National Geographic fotósa, Reza Afganisztán szívébe utaznak, hogy filmre vegyék az Északi Szövetség tálibok ellen folytatott harcát. Egy rutinos háborús fotós számára a veszély hozzátartozik a mindennapi munkához. Nekik be kell merészkedniük a káosz kellős közepébe, közvetlen közelről kell látniuk az eseményeket. A megrázó tragédiákat és az emberek optimizmusát is, akik soha nem adják fel a reményt. Miközben kijátssza a halált, Reza azt reméli nemcsak megörökítheti az afganisztáni zűrzavart, hanem megérti a lényegét is. Fotósainknak sikerül találkozniuk Massouddal, a Szövetség karizmatikus vezetőjével is, aki később, két nappal a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni támadás előtt öngyilkos merénylet áldozatává vált.