Tetanurae Theropoda dinoszaurusz, a 85 millió évvel ezelőtti Bakony szárazulatainak legnagyobb ragadozója
Illusztráció: Pecsics Tibor

Ezek felfedezésének, a mára világhírűvé vált bakonyi lelőhelynek és az onnan előkerült ősállatoknak a történetét is megismerhetjük e kiadványból.

A Magyar Dinoszaurusz Alapítvány gondozásában, a napokban megjelent, szakmailag hitelesen, ugyanakkor szemet gyönyörködtetően illusztrált könyv segítségével könnyedén visszarepülhetünk az időben 85 millió évet: „A Hungarosaurus csordákban járhatott le inni a folyóra. A fatermetű csavarpálmákkal szegélyezett folyópart mentén a csorda csörtetésétől megijedt, kistermetű Dortokidae teknősök csobbanhattak be a sekély vízben sűrűn álló, alacsony, keskenylevelű csavarpálmák közé, míg a rendkívül gyakori, nagytermetű teknős, a Foxemys zavartalanul ropogtathatta tovább a fövenyről összeszedett kagylókat és csigákat. A holtágak mentén a Bakonydraco akár a mai gólyákhoz hasonlóan szedegethette a békákat és egyéb kistermetű gerinceseket, de valószínűleg a nagyobb rovarokat sem vetette meg.”

Így őrződik meg a dinócsont
Illusztráció: Pecsics Tibor

Ahhoz, hogy ezt az ősi világot ilyen aprólékosan be tudják mutatni, a kutatók 15 évnyi kemény munkájára volt szükség. Az első apró részlet 2000 tavaszán bukkant napvilágra, amikor Ősi Attila geológushallgató barátjával, Torma Andrással az iharkúti bauxitbánya üledékes rétegeiben megtalálta az első dinoszaurusz-csontokat. Az azóta eltelt 15 évben több tízezer csontot és csonttöredéket ástak ki a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagjai Attila vezetésével.

A föld mélyéről előkerült csontoktól a rekonstrukciókig azonban hosszú út vezet. A könyvet lapozgatva az embernek az az érzése támad, hogy Pecsics Tibor, aki a látványos illusztrációkat készítette, egy időgéppel visszarepült, így tudta ilyen élethűen lerajzolni az egykoron itt élt állatokat. „Sajnos valójában nem láthattam őket – avat be Tibor a kulisszatitkokba –, de ahhoz, hogy lerajzoljam őket, a fejemben kell életre kelteni és megmozgatni az állatokat. Az ilyen jellegű munkák során a tudományos tényekre támaszkodom, így a fantáziámnak ezek szabhatnak határokat.”

A Pannoniasaurus, az egykor vízi világ csúcsragadozója, a világ egyetlen ma ismert édesvízi moszaszaurusza
Illusztráció: Pecsics Tibor

„A rajzok készítése során igyekeztünk figyelembe venni az előkerült csontokon található minden anatómiai tulajdonságot – veszi át a szót Ősi Attila –, melyek révén a lehető legpontosabb rekonstrukciót lehet elkészíteni egy adott állatról. A legtöbb állat esetében persze a csontváz jelentős része nem ismert. Ilyenkor a legközelebbi, teljes, vagy közel teljes rokonfajok leletanyagát és modelljeit használtuk a hazai fajok rekonstrukciójához. A kültakaró és az állatok színe nagy kérdés. Bár már vannak olyan leletek a nagyvilágból, ahol valamilyen formában a színtestek is fosszilizálódtak és lehet következtetni a kültakaró bizonyos részeinek színére, a bakonyi lelőhelyről ilyen leletek azonban még nem ismertek, ezért a rekonstrukciókon látható színek alapvetően a fantázia szüleményei.”

Pillanatkép a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció életéből
Fotó: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

Pecsics Tibor hosszú évek óta dolgozik együtt a kutatócsoporttal. Rendszeres résztvevője az ásatásoknak is, melyek szintén megelevenednek a könyv lapjain: „Manapság egy nyári ásatás három hétig tart, 22–25 résztvevővel. A kutatócsoport tagjain kívül barátok, egyetemi hallgatók kutatnak a rekkenő hőségben, vagy épp ellenkezőleg, esőben-sárban a csontok után. Évente 800–1500 kisebb-nagyobb csontmaradvány kerül elő, de néha akár részleges csontvázak is!” Ez idő alatt Tibornak két ősállat is a kedvencévé vált: „aHungarosaurus és a Tetanurae Theropoda ragadozó dinoszaurusz. A Hungarosaurus-t azért szeretem igazán, mert küllemében nagyon eltér az összes ma ismert állattól, egészen elképesztően nézhetett ki a páncélzatában. A legtöbb ismeretünk is erről a fajról van, így az iharkúti dinoszauruszok közül róla alkothatunk legpontosabb képet. A ragadozó dinoszaurusz esetében más a helyzet. Itt csak a félelmetes fogak, és talán néhány vázelem az, amit neki tulajdoníthatunk. Ez az állat pont ettől válik számomra titokzatossá és rejtelmessé. Ennek ellenére azért remélem, hogy a jövőben több maradványa is előkerül!”

Az Ajkaceratops, a galléros dinoszauruszok első biztos európai képviselője
Illusztráció: Pecsics Tibor

A könyvből megismerhetjük a dinoszauruszok, azaz a „rettenetes gyíkok” rokonságát, amelyből kiderül, hogy ezek bizony ma is köztünk élnek, hiszen a madarak az ő leszármazottaik. Megtudhatjuk azt is, mivel töltik az év nagy részét az őslénykutatók, hiszen csak kis időt töltenek terepen, és választ kapunk arra is, milyen különleges körülmények szükségesek ahhoz, hogy a dinó csontok megőrződjenek.

A könyvben nem csak dinoszauruszok szerepelnek, hanem az egykoron itt élt állatvilág többi képviselője is. Az előkerült állatok között azonban több olyan is ismert a bakonyi lelőhelyről, melyek előkerülésére a kutatók nem számítottak: „Az egyik legmeglepőbb felfedezés az Ajkaceratops kozmai első leletei voltak. – meséli Attila – E faj a Ceratopsia (galléros vagy tülkös) dinoszauruszokhoz tartozik, melyeket néhány bizonytalan leletet leszámítva korábban csak Észak-Amerika és Ázsia területéről ismertünk. A hazai maradványok jelentették a csoport első biztos európai előfordulását.”

E rendkívül gazdagon és színesen illusztrált könyvet, melynek olvasmányos stílusa egyből magával ragadja az érdeklődőt, bárki örömmel veheti kézbe, kicsik és nagyok egyaránt. Az expedíció tagjainak szavaival élve: „A szerzők mindössze másfél–két évtizeddel ezelőtt gyerekként, tizenévesként még maguk is ehhez a könyvhöz hasonlóakat nézegettek és közben arról álmodoztak, hogy egyszer ők is ennek a szakmának szentelhetik az életüket. Reméljük, hogy ez a könyv ugyanígy inspirálja majd a jövő őslénykutatóit is.”

A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa című, limitált példányszámban megjelent könyv a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány honlapján rendelhető meg.