Fotó: Wikipedia

Az új tanulmány a harmadik olyan dolgozat, melyben Hawking az úgynevezett fekete lyuk információs paradoxonnal foglalkozott - írja a Live Science.

A fekete lyukak olyan hatalmas tömegű objektumok, melyek óriási csillagok összeomlása, illetve összeütközése során jönnek létre. Tömegük olyan nagy, hogy meggörbítik a téridőt. A klasszikus fizika szerint semmi, még a fény sem képes kiszökni a fekete lyukakból, az 1970-es években azonban Hawking felvetette, hogy az efféle objektumoknak lehet hője, és lassan kvantumrészecskéket szivárogtathatnak magukból.

A Hawking-sugárzásból következik, hogy a fekete lyukak idővel felszívódnak, és mindegyik objektum éppen ugyanolyan vákuumot hagy maga után. Ezzel az a probléma, hogy egy fekete lyuk élete során rengeteg információt, például égitesteket nyel el. A fizika szerint ugyanakkor információ nem veszhet el: ha a múltban létezett, úgy nyomait jelenleg is ki lehet mutatni. Éppen ez az információ paradoxon lényege.

2016-ban Hawking és kollégái felvetették, hogy a fekete lyukak rendelkezhetnek olyan fényrészecskékből, azaz fotonokból, illetve feltételezett részecskékből, gravitonokból álló nyúlványokkal, melyek részben képesek elraktározni az információt. Ezek a nyúlványok alkotják a fekete lyuk eseményhorizontját.

Az új tanulmányban a fizikus és munkatársai olyan módszert mutatnak be, mellyel elvileg fel lehet mérni az eseményhorizontban található információk mennyiségét.

Mikor egy fekete lyuk felszippant egy objektumot, hőmérséklete emelkedik, ennek hatására pedig részecskéinek rendezettsége is változik. Elvileg az eseményhorizont részecskéi ily módon rögzíthetik az elnyelt információkat.

Az új elmélet igazolásához természetesen további vizsgálatokra lesz szükség. Sajnálatos, hogy Hawking már nem láthatja, hogy elképzelései milyen fogadtatásban is részesülnek.