Fotó: Profimedia

Egy, a Portuguese Journal of Public Health szaklapban megjelent, 2018-as kutatás arra mutatott rá, hogy Portugáliában – az egyébként alapvetően egészséges alapanyagokat használó mediterrán konyha egyik fellegvárában – sem feltétlenül minden csak az egészséges táplálkozásról szól, ott sem mindenki táplálkozik megfelelően. A Portói Egyetem szakemberei annak jártak utána, hogy a portugáliai egyetemek étkezdéiben elérhető ételekben mekkora a nátrium és a kálium mennyisége. A sok nátriumbevitel növeli a magas vérnyomás kockázatát, a káliumról pedig ismeretes, hogy részt vesz a magas nátriumszint negatív hatásának ellensúlyozásában.

Hét menzán vizsgálódtak, ahol öt véletlenszerűen kiválasztott napon mintát vettek 35 levesből és 35 főételből. Nátrium terén az átlagérték (levesben és főételben együttvéve) 1069,4 mg volt, míg káliumból 1004 mg. A diákok már napi egyszeri egyetemi konyhai étkezéssel elérhetik a nátriumból ajánlott maximális napi érték 53 százalékát, káliumból pedig az ajánlott maximális napi érték 27 százalékát – ezek a számok egyúttal azt is jelzik, nagyobb étkű diákok könnyen és akár naponta túlléphetik az ajánlott napi maximális nátriumbevitelt.

A WHO ajánlása szerint ugyanis nátriumból napi 2000 mg a megfelelőnek mondható, ami csupán 5 g konyhasónak felel meg. Meglepetésre a levesek elég kevés káliumot tartalmaztak, ami arra utal, hogy nem használtak elegendő zöldséget, a főételekben a húsok és halak miatt lehetett nagyobb a káliumszint. A kutatás arról is információval szolgált, hogy a vizsgált egyetemek diákjai a zöldségek mellett gyümölcsből is keveset fogyasztanak, és sok diák nem eszik naponta levest.

A kutatók utalnak egy korábbi eredményre (megjelent 2006-ban a The Medical Journal of Australia oldalain), amelyben az ausztráliai Wollongong Egyetemen arra mutattak rá, hogy gyógynövényekkel és fűszerekkel, legalább részben, de akár egészen is ki lehetne váltani a só, meg akár a cukor használatát is, hiszen az aromás növények kellemes ízt is adnának az ételnek, ráadásul még élettani hatásuk is kedvező.

A Carla Gonçalves vezette kutatócsoport felhívja a figyelmet arra, mielőbb szükséges érdemi lépéseket tenni annak érdekében, hogy az egyetemi étkezdék konyháin úgy változtassanak az ételek összeállításán, hogy azok kevesebb nátriumot és több káliumot tartalmazzanak.

Amellett, hogy a leveseket is gyakran túlsózzák, a főételekbe pedig számos tartósított alapanyag (sokféle sajt, tofu, szejtán…) kerül, ami eleve sós, ezek használata esetén gyakran túl sósak az ételek, ezért jobban kell ügyelni arra, hogy a velük készített ételekbe már ne kerüljön sok plusz só. Ez azért fontos, mert így ténylegesen lehet tenni az ellen, hogy az úgynevezett NCD betegségek, a szinte járványszerűen terjedő, de nem fertőző betegségek (például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) ne szedjenek egyre több és több áldozatot.