Kép: Jorge A. González

Az új faj, az Ingenia prima, nagyjából háromszor nagyobb volt, mint a korszak eddig legnagyobbként ismert állata - számol be az AFP. A kövületet a Balde de Leyes lelőhelynél, Buenos Airestől mintegy 1100 kilométerre nyugatra azonosították a San Martin Egyetem munkatársai.

„Amint megtaláltuk, rájöttünk, hogy valami különös” - nyilatkozta Cecilia Apaldetti, a csapat tagja. A szakértő hozzátette, sikerült megtalálniuk az eddigi legkorábbi nagytestű dinoszauruszt.

A kutatók a helyszínen számos nyak- és farokcsigolyára bukkantak, ráadásul a mellső és hátsó lábak bizonyos csontjait is felfedezték. Apaldetti szerint a fosszília arról árulkodik, hogy a faj csontjai az egyedfejlődés során eddig nem látott módon növekedtek.

Az állat növényevő és négylábú volt, és hosszú nyakkal és farokkal rendelkezett. Az élőlény a szauropodák közé tartozott.

Ricardo Martinez, a fajt bemutató tanulmány társszerzője úgy véli, hogy az Ingenia prima nagyjából 205 millió éve, a késő triász korban élt. A triász volt az az időszak, amikor az első dinoszauruszok megjelentek. A legkorábbi állatok kisebb méretűek voltak, az évmilliók során azonban kifejlődtek a gigantikus fajok is.

A kutatók szerint az Ingenia prima az eddigi legkorábbi ismert óriás, igaz, méretében így is elmaradt a kréta kor végén élt 70 tonnás szauropodáktól. A szakértők úgy gondolják, hogy az Ingenia prima legfeljebb 10 méter hosszúra és 10 tonnásra nőhetett meg.

A kövület lelőhelye, a Balde de Leyes a korszakban egy szavanna volt. A területen 2001-ben találták meg az első dinoszaurusz-maradványt, 2014 óta pedig több száz kövület került elő a lelőhelyen.