Történetünk főhőse 2017. szeptember 15-én egy mátrai község, Bodony határában fácánra, vagy rágcsálóra vadászva betévedt a fácántelepre, majd ott belegabalyodott a dróthálóba és megsérült. Akkor még friss esetként a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre fogta be és szállította Egerbe, ahol a Nemzeti Park saját mentőállomására került a madár.
„Kelemen Tamás állomásvezető rögtön hívott telefonon, hogy mi ilyenkor a teendő. Én pedig konzultáltam Dr. Dobos András szakállatorvossal, hogy addig is, amíg Szentesre el tudjuk hozni, milyen szemcseppel kell kezelni” – mesélte Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház Alapítvány igazgatója. Pár nap múlva Szentesen, a Kiséri Állatorvosi Lézerszemészeti Rendelőben soron kívül megtörtént az első beavatkozás.
„A bagoly szeme olyan állapotban volt, hogy azt a klasszikus tudomány szerint el kellett volna távolítani: összenövésekkel a szivárvány- és a szaruhártya között és a szemlencse elülső fala is sérült, emelkedett volt a szemnyomás is – taglalta Dr. Dobos András, a vizsgálatokat végző szakállatorvos, a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem címzetes docense, majd folytatta: Megszüntettük az összenövéseket, a keringés helyreállt, a pupilla is elkezdett minimálisan reagálni a fényre.”

Betadine fertőtlenítő oldatot kap az uhu, ami az ultrahangnál használt gélt mosta ki a szeméből.

Köszönhetően a korszerű lézeres eszközöknek nemhogy amputációra nem volt szükség, de még vágást sem kellett ejteni az uhun – ez indokolta a több mint száz kilométeres utaztatást is. Időbe telik, mire a szövetek visszanyerik eredeti nyugalmi állapotukat a lézerkezelés után, mivel nagyobb intenzitású, vagy hosszabb ideig tartó folyamatos impulzus révén roncsoló hatása lehet a lézerfénynek. A madár a Hortobágyi Madárkórházban regenerálódott, ahol naponta ötször szemcseppet kapott: gyulladáscsökkentő és antibiotikum kombinációját. Ez idő alatt a szakemberek folyamatosan egyeztettek, konzultáltak, így dőlt el a második beavatkozás időpontja.

Közben essék néhány szó magáról a bagolyfajról is. Dr. Déri Jánostól megtudtam: „Ez a legnagyobb fülesbagolyfaj, az eurázsiai uhu (Bubo bubo) egyik példánya. Nagy fülesbagolyként, vagy angolszász nyelvterületen 'eagle owl', azaz sasbagoly néven ismert. Sziklaüregekben, kőbányákban fészkelő madárról van szó. Magyarországon csaknem kipusztult az 1960-as években. Hazai elterjedése a német és cseh zárt térben tenyésztett egyedek betelepitése mellett a szlovák és ukrán állomány terjeszkedésének és az élőhely védelmének köszönhető.A közel 100 párt kitevő állomány jelentős része a Zemplénben, az Aggteleki Nemzeti Park területén van, míg kisebb hányada, mintegy 20 pár fordul elő a Bükki Nemzeti Parkban. Belőlük mindösszesen 8-9 pár él a Mátrában. A sérült madár egyike a Mátra északi részén, legújabban megtelepedő pároknak, ami egy különösen nagy, 3,5 kilós nőivarú egyed, úgyhogy természetvédelmi szempontból is jelentős a rehabilitációja, hiszen van egy párja, és decemberben-januárban már a fészek körüli revírt kell őrizniük.”

Phundus-kamerával vizsgálták az uhu szemét. A szivárványhártya állapotára koncentráltak a szakemberek a második műtét előtt. A 820 nanométeres Supra lézerrel végzett előző beavatkozás nyomai láthatók az uhu szivárványhártyáján. Itt még nem altatták az uhut, mégis jól tűrte a procedúrát. Ennek magyarázata az ijedtség lehet, ami voltaképpen „ledermeszti” a madarat. A szakemberek tapasztalata alapján, minden további alkalommal csökken az esélye, hogy így reagál a tollas páciens, ugyanis a kezdeti blokkolás egyre inkább tiltakozásba vált.

Mielőtt újfent lézer alá került volna a bagoly, a szakemberek meggyőződtek róla, hogy műtétre alkalmas állapotban van-e a tollas páciens.  Dr. Dobos András OCT (Optical Coherence Tomography) vizsgálattal ellenőrizte az előző kezelés eredményét, hogy teljesen begyógyultak-e a szaruhártyán lévő fekélyek, áttűnik-e a retina (átjut-e rajta a fény). Utána phundus-kamerával azt derítették ki, hogy milyen állapotú az első beavatkozás és a regeneráció után a szivárványhártya, majd szemészeti ultrahang következett, ami megmutatta, hogy van gyulladás a szemben. Mivel 20 alatt volt az uhu szemnyomása, ezért ez a vizsgálat is negatív eredménnyel zárult, vagyis műtétre alkalmassá vált az uhu. Miután megkapta szokásos gyógyszeradagját, kezdődhetett az altatás. Ebben, és a teljes folyamatban végig asszisztáltak a Hortobágyi Madárkórház Szentesi Madármentő Állomásának munkatársai.

Öt százalék koncentrációjú izoflurán gázzal altatták az uhut, ugyanazzal a technológiával, mint a humán gyógyászatban szokták. Nagyságrendileg 2-3 perces alvási periódust tesz lehetővé ekkora mennyiség, a lézerbeavatkozás fényimpulzusa néhány másodpercig tartott.

Október 18-án volt a második beavatkozás. „Akkor a retinát kezeltük: retinastimulussal a károsodott szemfeneket stimuláltuk, lézereztük, így az is javul. A tájékozódást a jobb szem is fogja segíteni, tehát nem csak arról lesz szó, hogy a bal lesz jól látó szem, amiben szintén voltak gyulladási gócok. Az ismételt műtéti beavatkozás szintén lézerrel történt, amivel megnyitás nélkül tudjuk kezelni az elváltozásokat” – részletezte Dobos doktor.

Dr. Dobos András (balra), Dr. Déri János (jobbra) az uhu műtése közben

Mindössze néhány másodperces lézerfény-impulzusokkal műtötték meg a bagoly szemét. Egyedülálló technológia az állatgyógyászatban a Supra T810 lézer, amivel a szaruhártyától egészen a szemfenékig lehet beavatkozásokat végezni anélkül, hogy egyetlen vágást is ejtenének az alanyon.

Konzultáció a műtét után. Balról Dr. Déri János, mellette Dr. Dobos András, jobbra pedig Nagy Imre a Hortobágyi Madárkórház munkatársa. Ő szállította a baglyot. Most kezében tartja az ébredező uhut.

Érdekességként azt is megtudtuk a szakembertől, hogy az uhuk sokkal jobban látnak, mint az emberek. Szemükben nem a sejtek mások, hanem a szem felépítése. Míg egy kutyaretina 210, addig az emberé 230 mikrométeres, ezeknek a madaraknak pedig 330-350 mikron vastag. Úgy működik a retina, mint egy számítógép: áramoltatja az információt. Teljesen más az uhuk szaruhártyájának a formája is: olyan, mint egy nagyítóüveg. Ezért vesz észre magasból is apróságokat.

Éppen ezért közel sem mindegy, mennyire messzire és élesen lát majd jobb szemével az uhu. Ha nem megfelelően, akkor vadászni sem tud, ami egyértelműen a vesztét okozza a természetben, ezért még egy látásteljesítmény-vizsgálatot is végeznek.

„Egy ERG-t, tehát elektroretinográfiás vizsgálatot fogunk még csinálni, nagyjából egy hónap múlva, november végén, amikor megnézzük, hogy a retina hány százalékban működik: fényimpulzust adunk a szemre, a retina erre válaszol agyi jelek formájában. Ezt számítógéppel kiértékelve megmondjuk, hány százalékban segíti a szem a látást – vetítette előre Dr. Dobos András, docens.

Addig is a madárkórház különtermében marad az uhu. Ha minden rendben zajlik, akkor természetesen életének hátralevő részét nem a négy fal között, hanem szabadon tölti.

Írta és fényképezte: Sarusi István