Zárványokat tartalmazó nyers drágakövek Letlhakanéből. A sötét zárványok grafitot tartalmaznak, a bal oldali halvány narancsszínű kő zöld klinopiroxént tartalmaz.
Fotó: M. Gress, VU Amsterdam

A drágakő belsejében 2,3 milliárd éves szilikát részecskét találtak, egészen a szélén pedig egy 250 millió éves gránitkristályt - közölte Suzette Timmerman, az amszterdami Szabadegyetem kutatója az Earth and Planetary Science Letters című tudományos lapban.

Egy ilyen gyémánt egy ékszerész szemében hibás, a geológusok számára azonban a legértékesebb és legizgalmasabb leletek egyike - mondta Gareth Davies kutató. A szakértő elmondása szerint a gyémánt egyes rétegeinek megállapítható a kora, amiből következtetni lehet a széncsoporthoz tartozó ásvány növekedése során bekövetkezett földtani változásokra. A botswanai gyémánt elemzése során például kiderült, hogy az elmúlt 2,5 milliárd évben nagy változások történtek a bioszféra, az atmoszféra, az óceánok és a geoszféra közötti szénkörforgásban.

A kutatók 16 gyémántot vizsgáltak, amelyek Botswana egymástól negyven kilométer távolságban lévő bányáiból, Orapából és Letlhakanéből származnak. A területi közelség ellenére különböző korú és összetételű gyémántokat találtak. A főváros, Orapa bányájának drágakövei apró zárványokat rejtenek, amelyek kora 400 millió és 1,4 milliárd év közöttire tehető. A Letlhakane település közelében lévő bánya köveinek anyaga 700 millió -2,5 milliárd éves.

Így egyes gyémántok története egészen a 2,3 milliárd éve bekövetkezett úgynevezett nagy oxigenizációs eseményig vagy nagy oxigénkatasztrófáig nyúlik vissza. Ennek során az akkor túlnyomórészt oxigénmentes ősi atmoszférában a mikroorganizmusok nagy mennyiségben kezdtek oxigént, az akkori élőlények számára mérgező gázt termelni. Ez nemcsak magát az életet befolyásolta óriási mértékben, de az időjárási folyamatokat és az üledékes kőzetképződést is.