Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik a városokban előforduló varjúfélékkel, különösen a dolmányos varjakkal (Corvus cornix). Megfigyelték a fészküket, meggyűrűztek jó néhányat, 2014 óta pedig egy csapdázási kísérlet is elindult.

A felmérésekből kiderült, hogy a városban élő varjak száma az elmúlt évtizedben drasztikusan növekedett és a nagyszámú varjúcsapat sok problémát okoz. Bizony, ezek a madarak fosztogatják mások fészkét, zajonganak, rongálnak, szóval igen agresszívek. 2016 őszén újabb csapdázási kísérletbe kezdtek, melynek célja egyrészt a különböző típusú élve fogó ládacsapdák sikerességének vizsgálata; másrészt a befogott varjak egyedi jelölése, majd egy megadott metodika alapján történő nyomon követése. Ezek eredményeként a kutatók részletesebb  képet  kaphatnak a dolmányos  varjú  városi  életmódjáról,  mozgáskörzetéről,  területhűségéről vagy éppen terjeszkedésének jellemzőiről – adta hírül 2016 decemberében a Debreceni Egyetem lapja.

Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI

2016-ban 15 egyedet jelöltek meg: a madarak bal lábára hagyományos alumínium gyűrű, a jobb lábukra fehér műanyag gyűrű került. A szárnyukra pedig, mindkét oldalra egy fehér bilétát rögzítettek, rajta jól látható kétjegyű számmal. A kutatók (Dr. Kövér László, Paládi Petra,Tóth Dávid, Dr. Juhász Lajos) cikkükben fölhívták a figyelmet, hogy az ilyen jellegű jelölés fájdalommentes, nem zavarja a madarakat a repülésben, viszont, mi emberek, könnyen észrevesszük őket nagyobb távolságból is.

Az eddigi adatok szerint az derült ki, hogy ezek a varjak területhűek, mivel a megfigyelések nagy része a gyűrűzés helyének környékéről érkeztek.