Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Tudomány

Onkogénvadász

2016.05.05.Bordás Veronika
National Geographic Magyarország

Peták István rákkutató munkatársaival jó egy évtizede dolgozik azon, hogy a betegek nálunk is hozzájussanak az elérhető leghatékonyabb kezelésekhez.

Fotó: Sárosi Zoltán

Ha csupán egyszázaléknyi eséllyel fordul elő valamely molekuláris genetikai célpont, akkor is meg kell próbálni kimutatni és „levadászni”, különben sosem lesz hatékony, célzott kezelés minden daganatos beteg számára, szögezi le a kutató.

Tudjuk már, mi váltja ki a rákos folyamatot?
Messziről kezdem a választ: 1995-ben, az orvosi egyetem elvégzése után a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekklinikáján kezdtem dolgozni. Azoknál a gyerekeknél, akiknek a leukémiasejteiben ki lehetett mutatni az úgynevezett Philadelphia-kromoszómát, hatástalan volt a kemoterápia.

Tudtuk, hogy nem fogjuk őket meggyógyítani, hogy meg fognak halni, mert daganatsejtjeikben jelen van egy génhiba, ami a többiekében nincsen. Az izolált daganatsejteket vizsgálva világos lett: ez a gén molekuláris szinten gátolja a kemoterápiával kiváltható sejtpusztulást. Az is ismert volt, hogy ezzel a génhibával egészséges kísérleti állatoknál is kiváltható a leukémia. Bizonyítható volt tehát az ok-okozati összefüggés: ezt a ráktípust ez a génhiba okozza. Íme a válasz a kérdésére. 2000-ben jelent meg a szóban forgó gén működését gátló első készítmény, hála egy bátor kutatónak, aki rengeteget harcolt a célzott gyógyszer kifejlesztéséért. Sokan érveltek ellene, mondván: a célzott gyógyszerek nem lehetnek hatásosak, hiszen a daganat nagyon bonyolult biológiai jelenség.

Ön nem ért egyet ezzel?
Egyszerű változás is előidézhet összetett biológiai folyamatot. Az ujjunkba fúródó tüske is bonyolult gyulladásos folyamatokat indíthat el. A daganat esetében egy génhiba miatt hibás fehérje képződik, ezért megszűnik a növekedés és a sejtpusztulás szabályozhatósága. Néhány egyszerű génhiba oly módon változtathatja meg a sejt növekedését, illetve pusztulását irányító fehérjék működését, hogy a sejt daganatsejtté válik. Utána számos bonyolult biológiai folyamat zajlik a daganat növekedése során, ám ha gyógyszerrel el tudjuk találni az eredeti okot, rendkívül hatékony lehet a kezelés. Egy másik példával élve: az antibiotikum sem a tüdőgyulladást gyógyítja meg, hanem a kórokozó baktériumot öli meg. Fulbright-ösztöndíjasként az Egyesült Államokban, a St. Jude Research Hospitalban sok daganatmintával dolgoztam.  A laboratóriumban világosan kiderült: a különböző betegekből származó daganatsejtek gyógyszerérzékenysége nagyban különbözik, az eltérés pedig drámai a célzott biológiai szereknél. Vagy eltaláljuk az adott daganatot okozó a hibát, és akkor hat a gyógyszer, vagy nem – akkor pedig nincs hatás.

Azonosíthatók a daganatokat okozó génhibák?
Igen. A Humán Genom Program lezárulta, tehát 2003 óta tudjuk, hogy a DNS hárommilliárd bázispárból áll, és 20–25 ezer gént tartalmaz. Megvan tehát a séma, amellyel összevethetjük a daganatsejtek génszekvenciáit.

Hárommilliárd bázispár – kizárt, hogy minden sejtosztódáskor tökéletesen sikerüljön az átírásuk.
Néha történnek hibák. Ezek következménye eltérő, attól függően, milyen gént érintenek. Az elmúlt évtizedben 547 génről sikerült kimutatni, hogy meghibásodásuk daganat kialakulását eredményezheti. A daganatsejtben több hibás fehérje, a génben pedig többféle génhiba is előfordulhat. Az eddig leírt génhibák száma mintegy hárommillió.

Ez iszonyatosan nagy szám.
Igen, de ha a fő génhibát gyógyszerrel telibe találjuk, hosszú időre eltűnhet a daganat. Később gyakran másik génhiba is föllép, általában ugyanabban a génben, de másikban is jelentkezhet. A kombinációk, a rezisztencia kialakulásának mechanizmusai azonban véges számúak, és kimutatható bennük bizonyos logika. Kérdés, milyen gyorsan tudjuk levadászni az érintett géneket, milyen gyorsan derítjük ki, hogy az adott daganatban annak a bizonyos 547 génnek milyen mutációi, milyen kombinációban vannak jelen – azaz milyen célzott gyógyszereket és milyen összetételben érdemes bevetni.

A hibás géntől függ, hogy alakul ki a daganat?
Egy gén szinte bármilyen típusú daganatot okozhat, a szervtől, a szövettől függetlenül, ahogy ugyanaz a baktérium is okozhat tüdő- vagy vesemedence-gyulladást. A nőknél az emlő-, a férfiaknál pedig a prosztatadaganatért például ugyanaz a génhiba felelős. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, kell-e újraosztályozni a daganatokat. Hiszen nem az számít, hogy hol a daganat, hanem az, melyik génhiba okozta. Erre fogja majd felírni a gyógyszert az orvos.

Elérhetők már a célzott hatóanyagok?
A korábban említett leukémiaellenes készítmény hatalmas áttörést hozott. A Philadelphia-kromoszómás betegek nagy része ma már meggyógyul, vagy legalábbis hosszú távon eredményesen kezelhetők – azok is, akik korábban meghaltak volna. Jelenleg világszerte több mint ötvenféle célzott hatóanyag van forgalomban, és több mint ötszáz áll fejlesztés alatt. A gyógyszerek hatékonyságát eddig többlépcsős klinikai vizsgálatokban igazoltuk. Több millió lehetséges génhiba-variációra, -kombinációra ez az eljárás nem terjeszthető ki, mert beláthatatlanul hosszú időbe telne. Ettől függetlenül technológiailag lehetséges, hogy egy betegnél az összes rákkeltő gént végigvizsgáljuk.

Ez már a jelen, vagy még a jövő?
Nem általános, de a precíziós onkológia egyes amerikai és nyugat-európai központokban már gyakorlat, és a hazai betegek számára is elérhető.

Örülök, hogy ebben a rovatban szerepelhetek; Schwab Richárd kollégámmal valóban vakmerők voltunk, amikor kimondtuk: génhiba alapján is lehet daganatot kezelni. Akkor is, amikor olyan gyógyszert javasoltunk egy tüdőrákos betegnek, amelyet éppen kivontak a forgalomból, csak mert a betegek zöménél hatástalannak bizonyult.

Mért volt hatástalan az a gyógyszer a legtöbb betegnél?
Mert úgy tesztelték tüdőrákos betegeken, hogy nem lehetett tudni, valójában hol van a génhiba; vagyis heterogén csoportok kaptak homogén kezelést. Korábban nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, amelyekkel a sejten belül, molekulák, fehérjék szintjén osztályozhattuk a daganatokat, nem tudtuk a daganatokat további alcsoportokra elkülöníteni – a mikroszkóp alatt pedig nagyon sok daganat egyformának tűnik. A kemoterápia a tüdőrákos esetek átlag harminc százalékánál, ez a bizonyos szer viszont alig öt százalékánál bizonyult hatékonynak. Ha tehát csak annyi biztos, hogy a beteg tüdőrákos, akkor legjobb, ha kemoterápiát kap. Az emlegetett betegről viszont tudtuk, hogy olyan kategóriába tartozik, amelyben a célzott gyógyszer közel százszázalékosan hat. 2003-ban még újdonságnak számított ez a gondolat. Richárd kiharcolta, hogy a beteg egyedi engedéllyel hozzájuthasson a gyógyszerhez. Az illető volt az első tüdőrákos, aki molekuláris célpontra kapott célzott kezelést, és rendkívül jól reagált: agyi áttétjei eltűntek, az intenzív osztályról ment haza. A daganatbetegségből felgyógyult, hasnyálmirigy-gyulladásban hunyt el több mint öt évvel később.

A nem tűnik magasnak.
Pedig az. Az 547 gén bármelyike lehet mutáns. Ha mindegyik ugyanolyan valószínűséggel „romolhat el”, akkor egy génhiba esélye 0,2 százalék. Csakhogy az eloszlás nem egyenletes. A gyógyszergyárak először a daganatok tizedéért-huszadáért felelős öt-tíz génhibát vadásszák le, mert az ezek ellen kifejlesztett készítményekkel nagy piacot fedhetnek le. Kérdés, mit fogunk majd kezdeni az egyelőre szórványosabb esetekkel – márpedig a betegek többségénél egy százaléknál ritkábban előforduló génhiba van jelen. A lehetséges variációk nagy száma miatt tehát gyakran ritka génhiba, még gyakrabban ritka génhibák kombinációja okoz daganatot.

Olyan ez, mint amikor a nyomozó az ismert részleteket összerakva rájön, hogy történt a bűntény és elkapja a gyilkost.

Már minden nyom megvan. Lezárult a Humán Genom Program, a legtöbb mutációt ismerjük, ki tudjuk mutatni. Tudjuk, mi történik, de a „sorozatgyilkos” még sokszor szabadon jár-kel. A megoldást a matematika, az infokommunikációs technológia forradalma jelenti, amelynek vívmányait az egészségügy még mindig nem aknázta ki. Matematikailag elképzelhető, hogy az összes génhibához megtaláljuk a kezelést. Mivel évente 14 millió daganatos betegséget regisztrálnak, ez előbb bekövetkezhet, mint a Marsra szállás. A génvadászatot felgyorsító, általunk kifejlesztett kollektív, globális online informatikai rendszert januárban mutattam be a Szilícium-völgyben. Orvos vagyok, ám biológusnak készültem; vallom, hogy a biológiai törvényszerűségeket megismerve, ezzel a tudással felvértezve legyőzhetjük a daganatokat. Ehhez minél több orvosnak és betegnek kell génvadásszá válnia, és közösen kell folytatni a vadászatot. A technológiai feltételek már ma adottak ehhez.

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

A ma élő dél-ázsiai folyami delfinek rokona volt az az állat, amely Amazónia perui részén élt 16 millió évvel ezelőtt, és akár 3,5 méteresre is nőhetett.

Környezetbarát felújítás

Környezetbarát felújítás

Az építészetben nemcsak az új épületeknél, hanem már a régiek felújításánál is eljárhatunk klímabarát,környezetbarát módon.

Élő tank a triászból

Élő tank a triászból

A krokodilok egy eddig ismeretlen, 215 millió éve élt ősi rokonát azonosították texasi kutatók.

Soha többé hólapát?

Soha többé hólapát?

Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást - legalábbis bizonyos körülmények között.

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A sokak számára már most is igen magas élelmiszerárak a klímaváltozás hatására még magasabbra szöknek majd.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket