Fotó: Profimedia

A fahéjfa (Cinnamomum verum) kérgéből készült fűszert már az ókorban is gyakran használták az ételek ízesítésére, illetve emésztésserkentőként, hurutoldóként. Indiából, illetve Srí Lankáról már több mint 2000 éve exportálják. Az ártalmatlan fahéj a történelem során többféle módon is veszélyeztette már az emberek életét. A korábban magas áron forgalmazható fűszer kereskedelmi monopóliumának megszerzéséért az angolok, a portugálok, és a franciák háromszáz éven át harcoltak, ami több emberáldozatot is követelt. Ennél jóval modernebb veszélyt jelent a néhány éve divatossá vált fahéj-kihívás, amelynek során tinédzserek egy kanálnyi fahéjat próbálnak lenyelni, és a szabály szerint egy percig nem ihatnak utána. A fahéjat azonban állaga miatt képtelenség lenyelni, így az felhőként kitör a szájból, erős köhögéssel, légszomjjal, akár hányással.

Az Amsterdam közelében élő, 13 éves Germain is eleget tett az interneten terjedő fahéj-kihívásnak, egy kanálnyit a szájába vett, ám ekkora mennyiségben a fűszer irritálni kezdi a szájnyálkahártyát, a por a légcsőbe és a tüdőbe kerülhet, heves köhögőrohamot, vagy rosszabb esetben légzéskimaradást okozva. Felelős lehet a légutak duzzanatáért, elfertőződéséért, de gyulladás, oxigénhiány is felléphet, súlyos esetben pedig a kihívás végeredménye kóma és halál. Germain a fahéjtól „csupán” eszméletét vesztette, és a fejét is beütötte, ezért az orvosok mesterséges kómában tartották öt napig. Azóta már jobban van, és az orvosokkal együtt mindenkit óva int a fahéjkihívástól.

Szalóki Tibor osztályvezető főorvos, belgyógyász, gasztroenterológus, klinikai farmakológust kérdeztük az esetről. A doktor úr fölhívta a figyelmet, hogy „az említett fiú akár egy kanál liszt szájba vételétől is produkálhatta volna a leírt tüneteket. Bármilyen port nehezen lehet lenyelni, ezért találták ki a kapszulát, hogy beletegyék a por alakú gyógyszereket.

Fahéjallergia azonban valóban létezik, melyet allergológus képes kimutatni, s olyan erősségű allergiás reakció is létrejöhet, amely közvetlen életveszéllyel járhat. Ennek ellenére, az allergiában nem szenvedők számára sincs egy olyan adagolást, amelyet ajánlhatnánk a fahéj fogyasztásánál. Egy nemrég lezárult vizsgálatban például napi 3 grammot adtak nem inzulinnal kezelt cukorbetegeknek, majd figyelték a vérnyomásra kifejtett hatást. Semmiféle matematikailag szignifikáns eltérést nem találtak a fahéjat szedők vagy nem szedők körében. A cél, hogy a fűszer fogyasztása kellemes érzetet váltson ki, pozitív étkezési élményt adjon. A jövő feladata, hogy megtalálja a módot, hogyan illeszthető a fahéj a betegségek kezelésére kialakult bizonyított gyógyszerek mellé, semmiképpen nem szabad azt gondolni, hogy kiváltja majd az orvosságokat. További adatgyűjtés és kutatás szükséges, hogy korrekt véleményt alakítsunk ki, de az évezredes használat mindenképpen reménnyel kecsegtet.”

Szalóki doktor a fahéj további jótékony hatásairól is mondott néhány érdekes dolgot: „A fahéjkivonat hatását fogínygyulladásos eseteknél is vizsgálták, szemben az ismert fertőtlenítőszerrel, a klórhexidinnel. Az eredmények szerint a fahéjkivonat, kisebb mértékben ugyan, mint a klórhexidin, de csökkenti a plakkok számát és a fogíny gyulladását. Egy komoly antibiotikum-rezisztens baktérium ellen a fahéjat, a gyömbérrel, a szegfűszeggel, a kardamommal és a fekete borssal egyetemben hatékonyan alkalmazták. Egy másik vizsgálatban kiderült, hogy a fahéj gátolja bizonyos baktériumok – köztük az E. coli -  szaporodását, illetve egérkísérletekben bebizonyosodott, az influenzavírus fehérjeszintézisét is, s ezáltal a vírusok túlélését. A fahéj tea jótékony hatású nem cukorbeteg egyénekben is, hiszen csökkenti az étkezést követő vércukor emelkedéseket. A fűszer liofilizált, azaz fagyasztva szárított kivonata kísérletekben fokozta az agy glükózfelhasználását, így javította az észlelést. A fahéjban található kumarin viszont nagy mennyiségben mérgező, májkárosító hatású, napi több mint 0,1 mg/testtömegkilogramm fogyasztása esetén, főleg véralvadásgátló gyógyszerek együttes alkalmazása során rossz hatással van a véralvadásra."

A fahéj tehát kis mennyiségben, helyesen fogyasztva, az ételbe keverve jó hatással van az emésztőszervekre, a szív- és érrendszerre, valamint a vércukorszintre is. A londoni Imperial College kutatóinak eredményei szerint napi két gramm fahéj két hónapon át tartó fogyasztása csökkenti a II. típusú cukorbetegek HbA1c szintjét, illetve a magas vérnyomást.

Kapcsolódó cikk: Mézzel és fahéjjal az egészségünkért!