Egy idős labrador retriever
Fotó: Profimedia

Ilyen komplex megközelítésre eddig még nem volt példa a négylábúak etológiai vizsgálatában. Kubinyi Enikő, etológus az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC), fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurót nyert el a téma vizsgálatára.

A 2016 májusában, az ELTE Etológia Tanszékén induló ötéves kutatási projekt (Cognitive Ageing in Dogs) az emberrel együtt élő kutyák sikeres öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten. Sikeres öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem befolyásolja negatívan az életminőséget. A kutatás fő célja korszerű biológiai módszerekkel olyan módszertan kidolgozása, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. A fő cél a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértése, az időszak végére a gyakorlatilag nem létező „kutya-neurogerontológia” alapjait is le fogják fektetni. A kutatás részeként több mint száz idősödő kutya életét követik négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a nyolc évnél idősebb kutyák és gazdáik jelentkezését.

Az elmúlt években családi kutyákon folytatott kutatások nagy része kérdőívek segítségével próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak előfordulási gyakoriságát és súlyosságát, ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó, kognitív funkciókat érintő változásokat nem vizsgálták. Az öregkori betegségtünetek előfordulását eddig csak laboratóriumi kutyákon (beagle fajtán) figyelték meg, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedés során megjelenő memória- és végrehajtó funkció zavarokkal járó neurális elváltozásokat. A kutyákat és az embereket ugyanazok a káros környezeti tényezők érhetik (vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód), ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenséget, életmódbeli és genetikai kockázati tényezőt, valamint védőfaktort is vizsgálhatnak.

„A 11-12 éves kutyák közel harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka a humán időskori demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek (pl. családtagok felismerésével kapcsolatos problémák), ismétlődő (sztereotíp) viselkedések, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklus felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint csökkent képesség a feladatok utasításra történő végrehajtásában. Az új diagnosztikai eszköz állatorvosok számára is megkönnyíti a terápiák közti választást, a prognózis felállítását” – emelte ki Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője.

A kutatócsoport azt is vizsgálja, hogy miért öregszenek máshogy a kis- és nagytermetű kutyák: a kutyafajták élettartama ugyanis elsősorban testméretüktől függ. A nagyobb (70-80 kg-os) kutyák átlagosan 7-8 évet élnek, 6 évvel kevesebbet, mint a 10-20 kilósak. A fajtatisztaság szerepe sem elhanyagolható, ugyanis azonos testméretű kutyák közül a keverékek tovább élnek. A testmérettel és fajtatisztasággal összefüggő élettartambeli különbségek biológiai hátterének feltárása jelentősen segítheti az öregedést befolyásoló, feltehetően főként genetikai faktorok azonosítását.

Etológusok és a vizsgálatra váró kutyák.
Fotó: Kubinyi Enikő

A kutya kóros és normális öregedési folyamatainak minden korábbinál alaposabb leírásához, és az ezekkel összefüggő faktorok azonosításához háromféle megközelítést alkalmaznak. Az idegtudományi megközelítés során az ELTE-s kutatócsoport által kifejlesztett, a világon sehol máshol nem használt funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatot (fMRI) használják különböző korú kutyák agyi aktivitását auditoros és vizuális ingerek feldolgozására. Fiatal és idős, illetve sikeresen és nem sikeresen öregedő kutyák alvási EEG mintázatának összehasonlításával vizsgálják a kognitív funkciók és egyes hullámtartományok arányát, illetve más EEG paraméterek kapcsolatát. A genetikai kutatás során kidolgozzák az öregedést jellemző génexpressziós profilt, vizsgálják, hogy az öregedés során milyen epigenetikai (az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezők) változások történnek. Az epigenetikai mechanizmusokat környezeti faktorok is befolyásolják, ezért fontosnak tartják, hogy a korábban kérdőívvel gyűjtött élettörténeti információkat, életmódjellemzőket is bevonjanak az elemzésbe. A viselkedésmérés során többek között GPS-szel követik az automatikus szociális interakciókat, használnak szemmozgás-követő (eye-tracking, ET) berendezést, a kognitív képességeket érintőképernyővel mérik majd.

A vizsgálatokat a Miklósi Ádám által vezetett ELTE Etológia Tanszéken végzik. A kutatócsoport vezetője, Kubinyi Enikő 1994 óta foglalkozik kutyák viselkedésének kutatásával a tanszékhez kötődő munkacsoportokban. A kutatócsoportban állatorvos, genetikus és speciális kutyakiképző is dolgozik, együttműködnek az ELTE Genetika Tanszékével és Biológiai Fizika Tanszékével is. Az ERC-kutatásban részt vesznek a Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont, a Budafoki Állatgyógyászati Központ és a Szent István Egyetem kutatói is.

A kutatásról további információt a Családi kutya program weboldalán találnak