A világon először készült nagysebességgel haladó repülőgépről fél centiméternél is részletesebb (szubpixeles) fotómozaik. A pákozdi Katonai Emlékpark rekordfelbontású felvételének elkészítésében Arday András pilóta, Bakó Gábor csoportvezető, Molnár Zsolt műszaki vezető és Góber Eszter vettek részt. NAGYÍTÁS 

A repülőgépről és műholdról készített, minden eddiginél nagyobb felbontású légi térképen az épületek, fák és az emberek részletességét látva tényleg egy tudományos fantasztikus filmben érezheti magát a szemlélő. A magyar világrekord negyvenszeresen előzi meg a kémműholdak felvételeit és háromszázszorosan szárnyalja túl a legjobb földmegfigyelő szatellitek terepi felbontását. Az új felvétel négyszer nagyobb felbontású a korábbi repülőgépről fényképezett rekordernél.

 

De kik is állnak e világra szóló teljesítmény mögött?  Nem egy sok száz fős cég, vagy kutatóintézet, hanem egy nem profitorientált, lelkes fiatalokból álló csapat! Sokadik fényképezőgépüket tervezik, készítik, kalibrálják, tesztelik és használják. Ismereteim szerint, ők az egyetlenek, akik mérőkamerákat gyártanak Magyarországon, de sorozatgyártására, eladására mégsem gondolnak. Kiállításaikon, természetvédelmi kiadványaikban az aktuális környezetvédelmi problémákra fókuszálnak, bemutatják a terület légi térképeit és légi felméréséről tájékoztatnak. 

 

Hiperspektrális szenzor beszerelése az egyik repülőgépbe (a csoport külföldi műszereket is tesztel).

A 2009-2012-ig terjedő időszak egy nagyon mozgalmas korszak a csapat életében, hiszen a csoport ekkor bontotta szárnyait önálló fotogrammetriai (tárgyak, földfelszíni folyamatok geometriai adatainak meghatározása fényképük alapján) szervezetként, de a résztvevők és törekvéseik története ennél jóval régebbre vezethető vissza.

Az Interspect Fotogrammetriai, Távérzékelési és Természetvédelmi Kutatócsoport 2009. december 10-én alakult a távérzékeléssel foglalkozó ARGOS Stúdió munkatársaiból, valamint a Csepel-sziget Stúdió Egyesület vezetőségéből. A hetvenes évektől kezdődően az ARGOS megteremtette a magyarországi nagyfelbontású környezetvédelmi légi fényképezés alapjait. Négy repülőgéppel és egy helikopterrel dolgoztak, Magyarországon elsőként használtak infravörös és egyéb színképtartományú légi fényképezési eljárásokat célirányos felmérésekhez, és a korszak legnagyobb részletességű fotótérképeit alkották meg településekről és nemzeti parkokról, vízügyi és régészeti légi felvételeket publikáltak. Pilóták, képzett légi fotósok, és a képek feldolgozását, kiértékelését végző vízügyi és távérzékelési szakemberek dolgoztak itt.

Idővel változott a csapat összetétele, páran külföldön folytatták pályafutásukat, néhányan pályát módosítottak, mások maradtak. A kilencvenes évek végére a csoportot Licskó Béla a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Távérzékelési osztályvezetője irányította.  Az ARGOS vezetőjeként maga is rendszeresen részt vett a felmérésekben mind légi fotósként, mind pedig kiértékelőként. A teljes területet alaposan ismerő vízügyi és távérzékelési szakember nyitott volt a fejlesztésekre és a legmodernebb technológia átvételére.

 

Bakó Gábor hagyományos légifotók készítése közben.

2006-ban Bakó Gábort bízták meg az analógról a digitális légi kamerás átállás lebonyolításával. A korábban gyakornokként ide került fiatalember hamarosan résztéma vezetőként vett részt a típusváltást és a modern repülőgépes felmérési módszerek kidolgozását célzó kutatási-fejlesztési munkában. Felismerve az új generációs képérzékelőkben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, a légi fotogrammetriai alkalmazások területén vizsgálta azokat. Mivel egyes szenzorok a hagyományosan digitális képmérésre használt eszközökénél lényegesen jobban szerepeltek, javasolta a digitális mérőkamerák, távérzékelési eszközök magyarországi fejlesztését. Sajnos a stúdiót működtető intézet nem támogatta a szükséges eszközök beszerzését. Idő közben a központi vízügyi laboratóriumban gyakorlatát teljesítő Eiselt Zoltán is bekapcsolódott a légi térképezéshez tartozó terepi mintavételi és analitikai munkálatokba. A Csepel-sziget Stúdió műszaki vezetője, Molnár Zsolt - látva az intézet elzárkózását - javasolta, hogy különálló szervezetként működjenek tovább.

2009 nyarán a résztvevők elfogadták a javaslatot, így a kutatás nem állt meg, és decemberre a csoportvezető Bakó Gábor, Eiselt Zoltán monitoring vezető, az ARGOS Stúdió repüléseit teljesítő pilóta Arday András, valamint Molnár Zsolt megalapították az Interspect kutatócsoportot, amihez az évek folyamán egyre többen csatlakoznak.

A 2008-ban megszűnt ARGOS-tól megörökölt munkák bevételét a kutatásra fordították, így az első magyar digitális légi mérőkamera 2009-es bemutatása után nem kellett sokat várni a további szenzorok elkészülésére. Az első kísérleti kamerával már Interspect kutatócsoport néven született meg az első világrekord, a budapesti állatkertről készített légifelvétel-térkép a világ legnagyobb terepi felbontású légifotó-mozaikja, amelyet valaha repülőgépről készítettek. (A www.zoomy.hu internetes oldalon megtekinthető.)

 

Az elkészült IS4 mérőkamera bemutatása (balról jobbra: Eiselt Zoltán Molnár Zsolt Bakó Gábor)

Hamarosan kifejlesztették az első multispektrális, azaz egyszerre több spektrumon fényképező magyar légi mérőkamerát. Az IS2-t az IS3 követte, mellyel több száz légi felmérést elvégeztek. Sok esetben ingyen fényképeztek le védett területeket, ezzel hozzájárulva különböző természetvédelmi szervezetek adatbankjaihoz. Többek között a Bükki Nemzeti Park, az MTA Ökológiai Biológiai Kutatóintézet, egyetemek és egyesületek térítésmentesen jutottak hozzá a vizsgálati területüket megörökítő színes, vagy multispektrális nagyfelbontású ortofotó-térképekhez.

 

Molnár Zsolt terepi mérések közben.

2010 tavaszától a csoport bevételének jelentős részét közhasznú környezetvédelmi, és magas kockázatú területek felmérésére, saját szervezésű programjaira fordítja. Így készült el az az ominózus felvétel is, amely a később átszakadt vörösiszap-tározót még a katasztrófa előtti állapotában rögzítette. (A kép az ökológiai szempontból kockázatos depóniákat, külszíni bányákat és bányatavakat dokumentáló sok száz képes sorozat részeként már a katasztrófa előtt is publikálásra került, ezért járta be villámgyorsan a világsajtót.) De említést érdemelnek az őshonos összetételű erdők védelmét célzó programok, így az invazív és allergén növények felmérési lehetőségeit vizsgáló program és a Duna menti tölgyes visszatelepítésének lehetőségeit vizsgáló kutatássorozat is. A kutatócsoportot egyre speciálisabb vizsgálatok elvégzésére kérték fel természetvédelmi szervezetek, egyetemek, így vált elsődleges tevékenységgé a különleges vizsgálati módszerek kidolgozása.

 

A Háros-sziget légifelvétel részlete és a Haraszt-hegy hasonló felvételekből készített háromdimenziós vegetáció térképe.

Fotó: Bakó – Gulyás

A csoport egyetemi hallgatóknak gyakorlati lehetőséget biztosít a térinformatikai szoftverek használatának elsajátításra, környezetinformatikai rendszerek és távérzékelési módszerek megismerésére. Ezen kívül hazai és nemzetközi konferenciákon, és egyetemi oktatás keretén belül folyamatosan tartanak előadásokat, népszerűsítve a magyarországi mérőkamera fejlesztést, valamint erősítik a modern távérzékelés oktatását. Aktív szerepet vállaltak a tudatos, tervezett, környezetinformatikai rendszeren alapuló, táj alapú környezetvédelem népszerűsítésében, vizsgálatában, és az idősoros légi felvételekkel támogatott klímakutatásban. A légifelvétel-archívumok digitalizálásával olyan értékek megmentését vállalták fel, amely az ökológia, a klímakutatás és a felszínborítás-változás terén felbecsülhetetlen jelentőségű.

Írta: Knyihár Zsuzsanna

Fotók: Interspect Kft

Kapcsolódó cikkek: A légifotós egy napja