Kép: Pixabay

Sigursteinn Masson, az IFAW (International Fund for Animal Welfare) izlandi képviselője szerint ez remek hír mind a csukabálnák, mind Izland számára - írja az IFLScience.

A legfőbb izlandi csukabálnavadász cég, az IP Fisheries szerint több tényező is szerepet játszott a vadászat megszüntetésében. Az egyik ilyen ok az volt, hogy 2017-ben nagyobb területet nyilvánítottak védetté a Faxafloi-öbölben, ezzel pedig jelentősen csökkent a vadászható bálnák száma. Emiatt a hajóknak a partoktól messzebbre kellett mennni, a fogások száma pedig 2003 óta nem látott mélypontot ért el.

A csukabálnák húsát főként a turisták fogyasztják, mivel sokan úgy hiszik, hogy ez egy hagyományos izlandi étel. Igaz, az elmúlt években egyre több turista dönt úgy, hogy inkább megnézik az állatokat, semmint hogy egyenek a húsukból.

Bár most úgy tűnik, az izlandi vállalatok felhagynak a faj vadászatával, fontos kiemelni, hogy 2007-ben már tettek ígéretet a bálnavadászat beszüntetésére. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a helyi cégek csak a csukabálnák vadászatát akarják abbahagyni, a barázdásbálnák továbbra is veszélyben vannak.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1982-es moratóriuma óta a legtöbb ország betiltotta a bálnák pusztítását. Japán azonban mind a mai napig tudományosnak mondott kvótákkal teszi lehetővé a tevékenységet, egyes ausztrál bennszülött közösségek pedig szintén kapnak engedélyt a vadászatra. Norvégia és Izland ezzel szemben gyakorlatilag megtagadta a moratóriumot. A szigetország 1992-ben ki is lépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból, igaz, 2002-ben ismét belépett.