A holdfény megvilágította bakonyi rét feletti csillagívek, a kép közepén, pont a Sarkcsillagon áthaladó Nemzetközi Űrállomással.
Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

16-án vékony holdsarló, 17-én csatlakozó Vénusszal
16-án alkonyatkor a 2,3 százalékos, vékony holdsarlót kereshetjük a nyugati égen, napnyugta után kb. fél órával már érdemes lesz vizsgálni a horizontot, ekkor kb. 5 fok magasságban lesz a sarló. Mivel igen vékonyka, nehezen megpillantható, csak tiszta égen érdemes próbálkozni, és nem baj, ha a nyakunkban lóg a binokulárunk. A Hold egy órával a Napot követően bukik a horizont alá, vagyis végig az alkonypírban úszik majd a vékonyka sarló. (A holdnyugta 16-án keleti határunknál 21:09, Budapesten 21:21, nyugaton 21:31) Ha már megpillantottuk, onnantól könnyebben követhető, azonban ne szegje senki kedvét, ha ez az este sikertelen lesz: másnap a Vénusz mellett még érdekesebb látványt kapunk.

17-én alkonyatkor, szintén a napnyugta utáni kb. fél órás várakozást követően lessünk a nyugati égre, ekkor már mind a Vénusz ragyogó pontja, mind pedig a balra, kissé alacsonyabban látható, és már 7,4 százalékos holdsarló feltűnő lesz. A Hold 5,5 fokra áll majd a Vénusztól, a fénylő sarló mellett feltűnő lesz a megvilágítás nélküli oldalon a sejtelmes földfény is, az együttállásról kisebb teleobjektívvel készíthetjük ezúttal a legszebb képeket, de a két objektum fényessége miatt tájképbe is szépen illeszthető látványunk lesz ezen az alkonyon. A Hold bő két órával nyugszik csak a Nap után, így lesz időnk is megcsodálni őket, a holdnyugta ideje ezen az estén keleten 22:20, Budapesten 22:32, nyugati határunknál 22:41 lesz.

A holdsarló és a Vénusz 17-én alkonyatkor pont ilyen látványt nyújt majd, a Hold árnyékos oldalán derengő földfény kíséretében
Fotó: APOD / NASA, Daniel Fernández

Vénusz - M35 együttállás 20-án és 21-én este
Az Ikrek csillagkép „lábainál” heverő nyílthalmazt a téli, sötét időszakban, amikor magasan jár az égbolton, akár szabad szemmel is láthatjuk, most erre már nem lesz lehetőségünk, vigyük magunkkal tehát a binokulárunkat. Most a Vénusz csak 1 fokra úszik el a halmaz jobb oldalán, így fényképezni még remekül lehet őket, kis távcsőben is szépen mutatnak majd. A horizont feletti kis magasságuk azonban csak tiszta égbolt esetén teszi ezt lehetővé, de ha a 20-i estén ezzel nincs szerencsénk, még másnap, 21-én ismételhetünk, ekkor a bolygó már kissé a halmaz felett látszik, de ugyanekkora lesz a távolságuk. Az együttállást legalább másfél órával a napnyugta után kezdjük el megkeresni, 22 óra körül, ekkor az égitestek a látóhatár felett 8-9 fokkal lesznek majd, és bár ekkor még halványan dereng a nyugati-északnyugati ég alja, binokulárral láthatóvá válik a halmaz a Vénusz mellett.

Ejtsünk pár szót a horizont tisztaságáról is: míg a téli időszakban a pára, köd teheti lehetetlenné a látóhatárhoz közeli események megfigyelését, a késő tavasz és a kora nyár jellemzően két problémával szembesíti a megfigyelőket. Felhők, felhőmaradványok bármikor előfordulhatnak, s mivel a horizonton látható felhőzet tőlünk akár több száz kilométerre is lehet, ennek mindig megvan az esélye, akkor is, ha helyi felhőzet nem zavar. A másik problémát a délies légáramlatokkal érkező afrikai por okozza, ez ugyan nem alkot olyan egybefüggő formákat, mint a felhőzet, azonban a látóhatár felett nagyon sok por esik a megfigyelő útjába, s elfedi az égitestek fényét. A nappali égen úgy vesszük észre a port, ha az égbolt színét figyeljük: egyébként derült időben a fehéres, fakón kékes árnyalat esetén biztosak lehetünk benne, hogy a por okozza ezt. Nagy mennyiségű por jelenlétekor egészen érdekes sárgás fénygyűrű övezheti a Napot is, a napnyugta pedig sárgába, extrém esetben szürkébe hajló árnyalatokkal érkezik. Ha ragyogó mélykék árnyalatú a nappali égbolt, akkor tiszta a légréteg felettünk igazán, ilyenkor érdemes a halványabb égitestek, jelenségek megfigyelésével foglalkozni.

A kora esti égen a Vénusz az M35 nyílthatlmazával találkozik, a kép a 20-án este látható állapotot illusztrálja
Forrás: Stellarium

Hold-Regulus együttállás 21-én este
A 46 százalékos Hold este 22 órakor alig 5 fokra lesz az Oroszlán legfényesebb csillagától, a viszonylag nagy távolságuk könnyebben megfigyelhetővé teszi az eseményt. A kékesen ragyogó csillag a Hold árnyékos oldala mellett (balra) látható majd, s az éjjel 2 előtt kicsivel esedékes holdnyugta idejére már csupán 2 fok választja el őket egymástól. Akár az esti időpontot választjuk a megfigyelésre, akár a hajnal előttit, mindkét esetben két legyet üthetünk egy csapásra: este a Vénusz-M35 együttállás fűszerezi az eseményt, hajnalban pedig a már ragyogóan jól látható nyári Tejút éke teszi emlékezetessé a holdnyugta utáni égbolt látványát.

Hold-Jupiter együttállás 27-én este
A már majdnem telihold (96 %) és a Jupiter közeli együttállását az esti órákban érdemes megfigyelni, ekkor alig 2,5 fok választja el őket egymástól, ráadásként kistávcsővel a Jupiter egyenes sorban álló Galilei-holdjait is megnézhetjük. A Jupitertől jobbra kb. egy fokra a Mérleg csillagkép második legfényesebb csillaga, a Zubenelgenubi is látszik majd.

27-én este a 96 százalékos Hold és a Jupiter a délkeleti égen randevúznak
Forrás: Stellarium

Telihold május 29-én
Nagyjából negyed órával a napnyugta előtt kel fel a telihold ezen az alkonyon, keleti határunknál 20:02, Budapesten 20:14, nyugaton 20:23 az időpontja. Mivel ez még világos égen zajlik, kevésbé lesz látványos, így ha az időjárás kedvezőnek ígérkezik, lehet, hogy érdemesebb a másnap, 30-án már napnyugta után 45 perccel, lényegesen sötétebb égen kelő és még mindig 98,7 százalékos holdkeltét megfigyelni. 30-én a holdkelte keleti határunknál 21:01, Budapesten 21:12, nyugaton pedig 21:22. A Hold továbbra is igen alacsonyan jár az égen, maximális horizont feletti magassága nem éri el a 25 fokot, így tájképbe az éjszaka során bármikor könnyedén komponálhatjuk. A telihold által bevilágított tájjal ilyenkor érdemes 1-2 (vagy persze több) órás csillagíves felvételeket is készíteni, hiszen a holdfény majdnem nappali színeket ad a tájnak, és az égbolt is kékes árnyalatú.

A hónap közepén érdemes a Tejútban gyönyörködni!
Ahogy haladunk a nyár felé, egyre korábban kel a Tejút, és a holdmentes, hónap közepi időszakban (május 21-ig) már éjfél körül megpillanthatjuk a déli égen a központi régióját. Igyekezzünk fényszennyezéstől távoli, tiszta déli horizontú helyszínt keresni. A Tejút a legszebb képét hajnal 2 körül mutatja, ekkor már elég magasan is jár az íve, és a déli régiójánál a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars is kiegészíti az egyébként sem unalmas látványt. Egyúttal a Vesta kisbolygóról is érdemes szót ejteni, a rovat rendszeres olvasói talán emlékeznek rá, hogy tavasszal már szóba került: a Tejút legszebb régiójában kereshetjük a kisbolygót. Ennek az ideális időszaka is most van itt, a késő tavaszi-kora nyári hetekben a legfényesebb, keressük a Szaturnusztól felfelé és kissé jobbra, kb. 5 fok távolságban. Egy adott napra vonatkozó pontos helyét planetáriumszoftverek segítségével azonosíthatjuk, de ha a Szaturnuszt magában foglaló Tejút-részt fotózzuk pl. 35mm-es objektívvel, akkor a Vesta is a fotónkra kerül.
Ha szerencsés helyet találunk a fotózáshoz, a májusban virágzó vadrózsákkal kiegészítve az égbolt szépségeit, igazán megkapó késő tavaszi fotókat készíthetünk!

Ahogy este is egyre később áll be a sötétség, így a hajnali ég is egyre korábban világosodik, a Tejút fotózását nagyjából 03:00-ig tervezzük, utána az északkeleti égrészen már vészes gyorsasággal úrrá lesz a hajnal. Ha azonban igazán tiszta az ég, azzal is érdemes kísérletezni, hogy a hajnali világosságban meddig vagyunk képesek kivenni az égbolton a Tejút ívét. A hónap második felében is bármikor szerencsénk lehet egy-egy kósza meteorhoz, de különösebb aktivitás most nem várható.

Május közepén még lehet meglepetés egy-egy hűvösebb éjszaka, de egy pléddel kiegészítve a fotón látottakat bátran tölthetjük kinn az időt az egyre szebben ragyogó Tejút alatt
Fotó: Horváth Ádám

Gyakran láthatjuk a Nemzetközi Űrállomást
Az egyre rövidebb, nyárias éjszakák egyik pozitívuma, hogy a Nemzetközi Űrállomás egy éjjel során többször is átvonulhat felettünk. Míg a hónap első felében ez a hajnal előtti órákra esik, a hónap közepén már nem sokkal éjfél után megjelenik a nyugati égbolton s néhány perc alatt átszeli kelet felé haladva. 20-át követően már a kora esti égen is feltűnik, s lesz olyan éjszaka, amikor 4, 5 vagy akár 6 átvonulást nézhet végig, aki az ég alatt tölti az időt. Az átvonulások adott helyszín feletti pontos időpontját és az érintett égrészt akár okostelefonra való alkalmazásban, akár a számos műhold-előrejelző weboldalon (ingyenes regisztráció után az észlelési helyszínünket beállítva (pl. a Calsky vagy a Heavens-above) megkereshetjük. Látványos képeket készíthetünk az átvonulásról, ha nagy látószögű objektívvel fotózunk, amelybe az űrállomás egész égi útja belefér, erre a nem túl magas átvonulások az alkalmasak, de egy teljes égboltot belátó halszemobjektívvel a zeniten áthúzó űrállomás útja is végig fotózható. Ha hosszabb sorozat részeként tervezzük meg, csillagíves kép részévé válva még érdekesebb eredmény születhet.

Az Űrállomás még június első napjaiban is felettünk jár, de akkor már csak az esti időszakban látjuk, azután egy hónapon át nem találkozhatunk vele az éjszakai égen.