Nagyfülű denevér
Fotó: Wikipedia

Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb testű egy emlős, annál tovább él. A denevér a kivétel szabály alól. Egy új kutatásban a szakértők négy denevérfaj, a közönséges denevér (Myotis myotis), a nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii), a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) és a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) 493 egyedét tanulmányozták.

A négy faj közül a közönséges denevér egyedei élnek a legtovább. Noha testméretük alapján a maximális élettartamuk négy év lenne, mégis 37 évet élnek. A szakemberek megállapították, hogy az emberekkel és egyéb állatokkal ellentétben ennek a denevérfajnak nem rövidülnek az úgynevezett telomerei az állat korának előrehaladtával.

A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, vagyis a DNS-t „becsomagoló" makromolekula. Feladata, hogy megakadályozza a kromoszómavégek összetapadását, valamint, hogy a sejtosztódás során védje a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Ahogy a szervezet öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.

A kutatók két olyan gént is azonosítottak a közönséges denevérben, amelyeknek kulcsszerepe lehet az állat hosszú élettartamában. Az írországi University College Dublin biológusa, Emma Teeling, a tanulmány egyik vezetője szerint a denevéreknél megfigyelt molekuláris mechanizmusok jelenthetik majd az öregedést vizsgáló jövőbeli kutatások alapját.

A Nyugat-Európától egészen a Közel-Keletig honos közönséges denevér, valamint a vele közeli rokonságban lévő nagyfülű denevér telomerei nem rövidülnek. Ez arra utal, hogy a jelenség a Myotis nembe tartozó fajok jellegzetessége.

A denevérek közül egyébként a mindössze 4-8 grammosra megnövő Brandt-denevér várható élettartama a leghosszabb. Az ugyancsak a Myotis nembe tartozó állat 41 évig is élhet.