Fotó: Andreas Dietzel

Egy nemzetközi kutatócsapat 4 évtizeden át mérte a trópusokon a korallfehéredés mértékét. Az adatok alapján átlagosan egyre kevesebb idő telik el két fehéredési esemény között - számol be az Ausztrál Kutatási Tanács (ARC) korallkutatási csoportjának oldala.

Terry Hughes, a vizsgálat vezetője és az ARC korallszakértője szerint az egyes területeken az elmúlt 3-4 évtized során ötödére csökkent a két fehéredés közti idő. Az 1980-as évek elején 25-30 évente egy, míg 2010 óta évente átlagosan hat ilyen esemény tapasztalható.

Míg az 1980-as évek első felében nem fordultak elő nagy fehéredések, napjainkra világszerte egész régiókat érint a fehéredés, és korallok tömegei pusztulnak el.

Az új tanulmány szerint átmenet volt tapasztalható az 1980 előtti, illetve az 1990-es évekig tartó időszak között. 1980 előtt csak lokális fehéredéseket figyeltek meg, 1980-tól azonban a melegebb El Niñók idején már tömeges fehéredéseket is tapasztaltak. Manapság az efféle események már enyhébb időjárás mellett is előfordulnak. El Niño akkor keletkezik, ha a Csendes-óceánban egy nyugat-keleti irányú meleg tengeráramlás jelenik meg, ami elnyomja az Antarktisz felől érkező hideg Humbold- és Perui-áramlást.

A kutatók kimutatták, hogy a trópusi tengerek hőmérséklete napjainkban a hidegebb La Niña idején is melegebb, mint 40 éve az El Niño időszakok alatt. La Nina (a spanyol szó jelentése: kislány) idején Közép- és Dél-Amerika partjainál lehűl az óceán vize, Ausztrália, Indonézia és a Fülöp-szigetek térségében pedig felmelegszik.

A fehéredés a korallok reakciója a környezet valamely tényezőjének, például a hőmérséklet változására. Ha a fehéredés súlyos és hosszú ideig tart, az élőlények elpusztulnak. „Még a leggyorsabban növő fajoknak is legalább egy évtizedre van szükségük a helyreállásra” - mondta Andrew Baird, az ARC kutatója.

C. Mark Eakin a tanulmány társszerzője és a Nemzeti Éghajlati Adatközpont szakértője szerint az elmúlt 50 évben olyan mértékű volt a felmelegedés, hogy már minden forró nyár alatt fehéredést figyelnek meg. A Nagy-korallzátony például 1998 óta négy ilyen eseményen esett át, a 2016-2017-es fehéredés pedig korábban nem látott károkat okozott.

Hughes kiemelte, bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulnak az üvegházhatású gázok elleni harchoz.