Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Természet

Grúzia – elérhető egzotikum, egy tucat képben elmesélve

2017.10.24.Kisgyörgy Éva
National Geographic Magyarország

Ne legyen messze, legyen olcsó, biztonságos és izgalmas – ezekkel a kívánságokkal böngésztem a térképet, amikor bevillant, hogy 2017 őszén utazzak Grúziába.

Grúzia legnagyobb vonzereje egyértelműen a Kaukázus. Az égbe törő hegycsúcsok között csodálatos túrákat lehet tenni, akár gyalogosan, akár lóháton. Itt szinte teljes érintetlenségében tapasztalhattam meg a természetet, hiszen sehol nincs tömeg, mind a környezet, mint a levegő üdítően tiszta. A környék turizmusa most még abban a nagyon szerethető fázisban van, amikor kissé csodálkozva figyelik a helyiek, amikor megérkeznek a látogatókkal a dzsipek. Akinek van szabad szobája, kibiggyeszt egy „hotel” faliratot, két műanyagszékkel pedig már éttermet is nyitnak. Senki nem erőszakos, de már van minden, és amikor épp van áram, a wifi is hasít.

Mindössze háromórányi közvetlen repülőúttal Budapesttől egy különleges kis országba csöppentem. Az alig kétharmad Magyarországnyi területen meglepően változatos a táj, hiszen a sivatagtól a zöld kanyonokon át a gleccserig mindent megtalálni. Nem véletlen, hogy elsősorban túrázók keresik fel, leginkább lengyel és orosz turistákkal találkoztam. Engem jobban vonzottak a kulturális, építészeti emlékek, de azokból is bőven volt választék. Az alábbi összeállításban a számomra legérdekesebb élményeket elevenítem fel.

Az UNESCO eddig három grúz helyszínt tartott érdemesnek arra, hogy felvegye a világörökségi listára. Ezek egyike a Kutaisihez közeli Gelati kolostor, melyet 1106-ban alapítottak. Az itt működő Akadémia évszázadokon át az ország szellemi központjának számított, a legnevesebb tudósok, papok és filozófusok fordultak meg falai között.

Alig néhány éve, 2014-ben készült el az egyik legnépszerűbb kirándulócélpont, az Okatse kanyon felett húzódó 700 méter hosszú palló. A sziklákhoz rögzített sétaút jó száz méter magasan feszül a szakadék felett, így tériszonyosoknak nem ajánlott. Ahhoz képest, milyen különleges, viszonylag kevesen keresik fel – a kényelmes, buszos turistákat még a parkolótól mindössze 2 kilométernyi túraút is elriasztja.

Az Okatse kanyonba tett túrát a legtöbb látogató kombinálja a közeli Martvili kanyon felkeresésével. Itt hasonlóképp vadregényes táj, de egész más élmény várt. A valószínűtlenül élénk kékeszöld folyón kis gumicsónakokkal lehet a sziklák közé evezni. Ahhoz képest, hogy ez a hajókázás mindössze néhány perces program, és a víz sehol nem ér térdmagasság fölé, mindenkinek kötelező volt mentőmellényt viselni – talán csak a drámai hatás kedvéért.

A zöldellő kanyonok után éles váltással egy kietlen, sziklás vidékre érkeztem. Grúzia egyik legősibb települése, Uplistsikhe barlangvárosa főleg az i. e. 6. századtól i. sz. 1. századig virágzott. A régészeti feltárások szerint egykori lakosai Napistent imádták. Később átvették szerepét a jelentősebbé vált keresztény központok, vesztét a 13. században a mongol invázió okozta. Az itt talált, gyönyörű arany, ezüst és bronz ékszereket, kerámiákat és szobrokat Tbilisziben, a Nemzeti Múzeumban őrzik. Kisebb-nagyobb barlangokból és egy templomból áll, úgy másfél-két óra alatt kényelmesen bejárható. Törökországi rokonához, Kappadókiához képest a látogatóknak csak töredéke keresi fel, így minden gond nélkül tudtam turisták nélküli fotókat kattintani.

A szinte mesebeli Szvanétia régió, a világtól az 1970-es évekig szinte teljesen elzárt területként, mindmáig megőrizte hagyományos életformáját. A mai napig csak a nyári hónapokban érhető el, ősztől tavaszig a havazások miatt szinte megközelíthetetlen. A grúzok előszeretettel büszkélkednek azzal, hogy Ushguli 2120 méteres magasságával Európa legmagasabban fekvő egész évben lakott települése, bár az országot sokan Ázsiához sorolják. A rendkívül rossz minőségű úton csak strapabíró dzsipekkel lehet eljutni ide, de már építik az aszfaltozott utat. Attól tartok, annak elkészülte után sokkal többen keresik majd fel ezt a különleges kis települést és talán elveszti majd varázsát. Most viszont még olyan érzésem volt, mintha évszázadokat léptem volna vissza az időben.  A 9-12. században minden család épített egy-egy őrtornyot, ez ugyanis egyszerűbb volt, mint a szétszórt házakból falu köré falat húzni. A szvánok meglehetősen harcias nép, és hiába vannak a világ végén, számos ellenséggel gyűlt meg a bajuk. A tornyok ma már üresen, funkció nélkül állnak, de védett státuszt élveznek, a Szvanétia régió északi fele kompletten felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Tbiliszi furcsa hangulatát a régi műemlékek és a vadonatúj, sokszor szürreális építmények kontrasztja határozza meg. A városközpontból libegővel legegyszerűbb feljutni az erődhöz, ahonnan remekül körbenézhettem és feltérképezhettem a várost. A modern fejlesztések közül a folyón átívelő Béke-híd a legnépszerűbb.

A grúzok rendkívül büszkék a boraikra. Én nem iszom alkoholt, így nem tudok véleményt mondani, de az országot megjárt ismerőseimnek igencsak megoszlik a véleménye. A borvidék viszont egyértelműen megkapó szépségű lankás dombjaival, szőlőültetvényeivel. Itt található a régió központja, Sighnaghi is, ahol úgy éreztem, mintha Olaszországban csöppentem volna. A várfalakról csodás kilátás nyílt a tája, a hegytetőn lévő városka utcáin még késő este is vidám csevegés hallatszott.

Mtskheta az i.e. 5. századtól az i.e. 3. századig a Grúz Királyság egykori székhelye volt. A grúzok számára jelentősége felbecsülhetetlen. Itt tették hivatalosan a kereszténységet államvallássá, ráadásul a világon az elsők között, még a Római Birodalmat is megelőzve, időszámításunk szerint 337-ben. A legenda szerint a Szvetichoveli Székesegyházban található Jézus köpenye, amelyet egy grúz férfi, Elias szerzett meg egy római katonától. A komplexum 2009 és 2016 között feltették a veszélyeztetett UNESCO emlékek listájára a freskók és az egész épület elhanyagoltsága miatt. A grúzok azonban nagyon szépen helyreállították mindkettőt, így kikerült ebből a körből.

A bő 200 kilométer hosszú, történelmi „Grúz katonai út” Tbiliszi és az orosz Vladikavkaz között lélegzetelállítóan szép tájon vezet, nem véletlen, hogy már egy száz évvel ezelőtti útikönyv is a világ egyik legszebb hegyi útjának nevezte. Az 1700-as évek végén épült utat eleinte elsősorban harci csapatok használták, ma már inkább teherszállító autók és fényképezőgépekkel felszerelt turisták. Bár a Tbiliszi és Kazbegi közötti 170 kilométeres szakaszt két órára becsülte az útvonaltervezőm, a gyakori fotózások és a rácsodálkozások miatt majd nyolc órát tartott végigmenni rajta.

Davit Gareja viszonylag kiesik az ide látogatók szokásos útvonalából, nem mintha az eddigi helyek túlságosan zsúfoltak lettek volna. Talán az út ijeszti meg őket, mert ide már tényleg nehezen jut el a légkondicionált nagy busz, sokkal praktikusabb a terepjáró. Az első kolostort a 6. században hozta létre a névadó, Davit Gareja, melyet továbbiak követtek. Ma már mintegy 15 van a vidéken, de csak egy aktív, a Lavra. Maga a kolostor is festői, de ami engem igazán lenyűgözött, az a környező mustársárga sziklavidék.

Gori hírnevét egyetlen embernek köszönheti: itt született Sztálin. Szülőháza, ahol első négy évét töltötte, megmaradt, sőt, eredeti bútorokkal van berendezve. Ezen a nyáron sajnos zárva volt, padlósérülés miatt. A házikó fölé külön tetőt emeltek, hogy megóvják az esőtől. Mögötte hatalmas múzeum van, melyet 1950-ben kezdtek építeni, mint a Forradalom Múzeumát, de Sztálin halálakor úgy döntöttek, inkább a város szülöttének szentelik. Számomra nagyon meglepő volt, hogy semmilyen negatív információt nem mutattak és az idegenvezetés során sem említettek a Szovjetunió diktátoráról. A kiállítást végigjárva olyan érzésem volt, mintha egy pozitív hőst ismertem volna meg: csupa kedves családi fotó, hőstett, ajándékok a világ minden részéről. Pedig a város kicsit kényelmetlenül érzi magát híres szülötte miatt. A főtéren állt hatalmas szobra még ugyan szerepel az útikönyvemben, de a valóságban már pár éve ledöntötték. A grúzok a múzeumot se látogatják, maximum a kirendelt iskoláscsoportok – jószerivel csak turisták kíváncsiak rá.

Írta és fényképezte: Kisgyörgy Éva – www.travellina.hu

Rakoncátlan makákók Thaiföldön

Rakoncátlan makákók Thaiföldön

A thaiföldi Lop Buri tartományban külön rendőri egységet állítottak fel a rosszul viselkedő makákók ellen - tette közzé a hírt az MTI.

Csak ön után!

Csak ön után!

Gesztusokkal kommunikál a mi széncinegénk távol-keleti rokona, a japán széncinege.

A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon - tette közzé a HUN-REN Ökológiai Központ közleményét az MTI.

Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

Az állatmentők tapasztalatai alapján egyre korábban kezdenek születni a kiscicák, és egyre hosszabb időn át tart a szezon.

Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

Az UNESCO Világörökség védelmét élvező sziget különleges körülményeket biztosít az itt élő állatok számára.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket