Fehér mellű gyöngybagoly

Nappal a padlások, a templomtornyok, a tág szájú odúkban „nappaloznak”. A kutatókat mindig is izgatta e hangtalanul repülő, velünk ellentétes aktivitású madarak viselkedése és legfőképpen táplálkozása. Úttörő volt a bagolyköpet vizsgálatokban Bernard Altum (1824-1900) német kutató, aki rájött az 1800-as évek közepén a titokra, hogy mit is rejtenek a bagolytanyákon a földön heverő tömör gombócok.

Gyöngybagoly egy templomtorony padlásán

A baglyok az elfogyasztott zsákmányállatok emészthetetlen részeit, a csontot és szőrt, amelyek a gyomrukban kis hengerekké préselődnek össze, majd ki is öklendezik. Érdekes, hogy a baglyok emésztőnedve, más nappali ragadozó madárfajjal ellentétben, a csontokat egyáltalán nem támadják meg, így azok mind hiánytalanul és sértetlenül a köpetben maradnak vissza.

Gyöngybaglyok és kuvikok köpetei, összegyűjtve

Kellékek a köpetvizsgálathoz

Egy-egy ilyen bagolytanyán talált köpeteket összegyűjtve meg tudhatjuk, mivel táplálkoznak. A tematika a következő: a gyűjtés idején felírjuk, a település nevét, a gyűjtés időpontját és, hogy milyen fajtól származik a köpet. Majd a szabadban megtörténik a köpetek szétszedése. Szükséges hozzá egy csipesz egy régi fogkefe, a csontok a szőröktől való megtisztításához. Fontos, hogy ne szobában tegyük, mert a kisemlősök apró, sűrű bundájából, sok szőrt lélegeznénk be. Ezt követően előkerül a lupe vagy egy mikroszkóp. A köpetekből az alsó álkapocs (mandibula) és a koponya kell nekünk. Mint, ahogy a mellékelt fotón is látható. Különböző csonttani bélyegek alapján el lehet különíteni a kisemlős fajokat. Erre a célra ma már több határozó áll a rendelkezésre. A legjobb Schmidt Egon: a Bagolyköpetvizsgálatok című könyve. A gyöngybagoly cickányokat, egereket, pockokat zsákmányol, télen főképp verebeket.

Cickány állkapcsok a köpetből

A köpetvizsgálatok során nem csak a táplálkozásukat ismerhetjük meg, hanem egyben a környék kisemlős faunáját is feltárjuk. Korábban Tüskeváron gyűjtött gyöngybagoly köpetekben sok volt pl. a vízi cickány, érthető, mert aTorna-patak ártere a falu alatt húzódik. Télen a településekre behúzódó erdei fülesbaglyok például nagyrészt mezei pockot fogyasztanak, így az ő köpeteik nem annyira változatosak a zsákmányállatokat illetően. A bagolyköpet vizsgálatok során került elő hazánkból a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) a Borsodi- Mezőségből. Addig a fajt hazákban senki nem látta élve. Vannak olyan ritkaságok, mint az északi pocok (Microtus oeconomus) amely sokszor csak bagolyköpetekből kerül elő például a Kis-Balaton környékéről. Térségünkben a Marcal-medencében több gyöngybagoly köpetben találtam csalitjáró pockot (Microtus agrestis), egy szórványos védett faj. A bagolyköpetekben lévő kisemlős koponyák mennyiségéből lehet előjelezni, például az úgynevezett mezi pocok gradációkat(populációjuk emelkedését illetve csökkenését) is.