Fotó: Horváth Zsófia/ newscientist.com

E kicsi tavak természetvédelmi jelentőségéről jelent meg cikk a Biological Conservation című tudományos folyóiratban az MTA Ökológiai Kutatóközpont volt és jelenlegi munkatársainak a közreműködésével. A cikkről a New Scientist is beszámolt.

A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában fekvő Apaj közelében található szikes rétre hullott bombák több mint száz 3–12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása és a csapadékvizek hozzáfolyása révén különböző vezetőképességű, átlagosan 40 cm mélységű szikes tavacskák alakultak ki, otthont adva néhány különlegesnek számító fajnak is. Ilyen például egy ritka kovaalga (Halamphora dominici), ami eddigi ismereteink szerint, még egy chilei sós vizű tóban található meg.

Halamphora dominici, Ács & Levkov pásztázó elektronmikroszkópos képe
Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont

A tavakban egy olyan endemikus rákfajra (Eubranchipus grubii) is rábukkantak, amellyel az elmúlt 25 évben csupán kétszer találkoztak Magyarországon. A bombatölcsérek közül 54-nek vizsgálták meg a bevonatalkotó kovaalgáit, a planktonikus kisrákjait és kerekesférgeit, a makroszkopikus vízi gerinctelenjeit és a kétéltű-, valamint hüllőfajait.


Fotó: MTA Ökológiai Kutatóközpont

Összesen 274 fajt határoztak meg. A kovaalgák pontos meghatározását pásztázó elektronmikroszkóppal végezték. A szikes bombatölcsérek életközössége nagy hasonlóságot mutatott természetes megfelelőikével, a Közép-Európa Pannon-medencéjében található szikes tavakéval, így ezek a tölcsérek kiváló tudományos modellként szolgálhatnának a szikes vizes élőhelyek kutatása során.

A New Scientist szerint a bombatölcsérek ilyen nagy biodiverzitásának és különleges élővilágának bemutatása támogatja azt a kezdeményezést, hogy a mesterséges élőhelyeket is természetvédelmi kezelés alá lehessen vonni.

Forrás: mta.hu