Fotó: unlockingthearchives

1790. július 4-én született egy walesi kisvárosban, Crickhowellben, tanulmányait a katonai akadémián folytatta, főként a matematikában jeleskedett. 1806-ban belépett a Kelet Indiai Társasághoz és hét évig Bengáliában, az Alsó-Gangesz vidékén szolgált. 1814-1816 között részt vett Jáva feltérképezésében, majd 1818-tól 1843-ig India térképészeti felmérésén dolgozott.

A gigantikus vállalkozás során háromszögeléssel mérte fel a hatalmas gyarmatot egy délkör mentén, a déli Comorin-foktól a Himalájáig, 2400 kilométer hosszan. Az 1802-ben indult felmérést először öt évre tervezték, de végül negyven lett belőle, a számítógép előtti korszak legbonyolultabb egyenleteit kellett hozzá felállítani.

Everest 1823-tól főfelügyelőként 1830-tól pedig már India főtérképészeként dolgozott. Fáradhatatlanul, pontosan és leleményesen végezte munkáját sivatagban és dzsungelben. Számtalan újítást vezetett be a mérőeszközök, a módszerek és a számítások terén. Létrehozott egy helyi műhelyt, ahol a hibás teodolitokat (szögmérő műszer) helyben is meg tudták javítani, így nem kellett visszaküldeni Angliába.

1843-ban visszavonult és hazatért Angliába, ahol a legrangosabb tudományos testület, a Royal Society tagjának választották meg. 1861-ben lovagi címet kapott, 1866. december 1-jén hunyt el.

Máig nem tudni bizonyosan, látta-e saját szemével a világ legmagasabb hegyét. Az azonban biztos, hogy a Himalája „XV. Csúcsát” 1852-ben az ő módszerének alkalmazásával mérte fel utóda, a brit Andrew Vaugh, aki a - tudomása szerint - névtelen csúcsnak a Mount Everest nevet adta, „örökre megörökítve a földrajzi kutatások kiváló mesterének emlékét”. Ma már ismert, hogy a csúcsot többféleképpen is hívták, csak az angol mérnöknek erről nem volt tudomása: tibeti nyelven Csomolungmának, nepáliul Sagarmathának nevezték. Everest maga különben ellenezte a névadást, de még életében, 1865-ben a Royal Society hivatalosan is jóváhagyta Vaugh javaslatát.

A tudósok ma csak abban értenek egyet, hogy ez a világ legmagasabb hegye, magasságán viszont, azóta is vitatkoznak. Az első mérés 8839 métert mutatott, a későbbiek 8848 métert adtak. 1998-ban egy amerikai expedíció 8850 métert, 2005-ben Kínai Állami Földmérő és Térképező Iroda expedíciója során 8844 métert mértek, de ehhez még mintegy négy méteres hósapka járult, azaz megint csak 8848 méter az eredmény. (A hó- és jégsapka magassága folyamatosan változik.) A Mount Everest a tektonikai tevékenység következtében északkeletre tolódik és évente mintegy 4 milliméterrel nő, de a 2015-ös tibeti földrengés során néhány milliméterrel csökkenhetett is.

A világ legmagasabb hegyét 1953-ban elsőként a nepáli Tenzing Norgay és az új-zélandi Sir Edmund Hillary hódította meg, oxigénpalack nélkül 1978-ban az olasz Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler jutott fel, első magyarként Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002-ben, első magyar nőként 2009-ben Ugyan Anita jutott a világ tetejére.