Massachusetts állam területén lévő Cape Cod-ot „Halálos Kosárnak” is hívják. Ebben a térségben a partra vetődött tengeri teknősök (Chelonioidea) 85 százaléka a súlyosan veszélyeztetett atlanti fattyúteknős (Lepidochelys kempii).

Az állatok partra vetődése ezen a területen október és január között történik, elsősorban a szélsőséges időjárás miatt. Fiatal vagy sérült példányok nem tudják időben elhagyni Cape Cod kampó alakú földterületét a tengervíz lehűlése előtt. Ha ugyanis a víz hőmérséklete eléri a víz 10 Celsius fokot, az itt rekedt példányok a hideg vízben „hibernálódnak” és lebegnek felszínen, így a nagy hullámok, az erős szél, az áramlatok könnyen partra sodorják őket. Helyi lakosok, önkéntes szervezetek beviszik a szárazra vetődött teknősöket a tengeri állatok megmentésével foglalkozó bostoni rehabilitációs központba (Marine Animal Rescue Team).

A szervezet főleg tengeri teknősök rehabilitációjára specializálódott. Az itt kezelt példányok a sikeres gyógyulási folyamat után visszatérnek az óceánba. A rehabilitáció hónapokig is eltarthat, amint azonban a egyes példányok készen állnak arra, hogy elhagyják az intézményt s a tengervíz is víz legalább 22 fokos, akkor Florida partjainál, a nyári hónapokban Long Islandnél térhetnek vissza a eredeti környezetükbe.

A csapat minden egyes példányt különleges odaadással kezel, mintha ez lenne az utolsó a Földön. „Remélem, hogy a tengeri teknősök populációja növekedni fog és segítségünkkel elkerülhetjük a kipusztulásukat” – bizakodott Connie Merigo, a Marine Animal Rescue Team vezető biológusa.

Az elmúlt húsz évben a társaság sikeresen rehabilitált és az óceánba visszaengedett 1400 tengeri teknőst, ebből 1200 atlanti fattyúteknős volt. 2014-ben, a  Föld Napján 31 teknőst engedtek szabadon.

A New England Aquarium csapata 2013 októberében engedett szabadon, jeladóval ellátott teknősöket.

A Marine Animal Rescue Team missziója: megmenteni a tengeri teknősöket a kipusztulástól, megmenteni azokat az tengeri állatokat, melyek már több, mint 150 millió éve Földünk lakói.

Írta és fényképezte: Esther Horvath