A Margaretamys christinae Alessio Mortelliti kezében.

A Mekongga hegyvonulatban lefolytatott kutatás során, egy 1932-es expedíció útját járták be. Célkitűzésükben szerepelt a régi adatok pontosítása, pótolni, kiegészíteni a hiányzó részleteket.
Eredményeiket a Tropical Zoology szaklapban közölték, és az is kiderült, hogy a mókusfélék családjába tartozó, csak a Mekongga hegységben élő, már ismert Prosciurillus abstrusus mókus tartós fennmaradása biztosított.
Megállapítást nyert továbbá, egy egérfélék családjába tartózó Maxomys faj is kizárólag ehelyütt endemikus – leírása folyamatban van.

 

2010 decembere és 2011 márciusa között a Mohamed bin Zayed Fajmegőrzési Alap pénzügyi támogatásával, s a Római La Sapienza Egyetem Charles Darwin Biológiai és Biotechnológiai Tanszékének kutatója, Alessio Mortelliti vezetésével – és a terepet ismerő Wawo település lakóinak segedelmével – megejtett út során került szem elé a Margaretamys rendbe tartozó rágcsáló. Koponyakarakterisztikája, fogazata, szőrzetszíne, struktúrája, farka mintája teszi egyedivé az 1537 méter tengerszint feletti magasságban, a talajszinttől másfél méterre megpillantott fajt. Alessio Mortelliti az ng.hu-nak címezve ilyképp írta le a fajt: „A Margaretamys christinae egy viszonylag kisméretű patkány (nagyjából akkora, mint egy hörcsög), hosszú szőrös farka jellegzetes fehér csúcsban végződik. A szürke-barna szőrzete, azaz bundája meglehetősen vastag, valószínűleg azért, mert viszonylag nagy magasságban él.”

Megkértem a kutatásban résztvevő Ibnu Maryantot az Indonéziai Tudományok Intézet Biológia Kutatási Központjának munkatársát, fesse le a patkány élőhelyét: „A területet alföldi trópusi örökzöld esőerdők és hegyvidéki trópusi esőerdők jellemzik, a legmagasabb hegycsúcsok itt a Gunung Mosembo és a Gunung Moserosero, és semmilyen más védett terület nem zárja közre.”

 

A Margaretamys christinae fennmaradásának vannak veszélyei, elég, ha a közeli kakaóültetvények terjeszkedését nézzük. Mindeközben a potenciális élettere 1000 négyzetkilométernél is kevesebb. A kutatók egyébként ma úgy hiszik, több ismeretlen faj bújik meg még a területen.
Élettere ismeretében, fennmaradása kockázati tényezőinek tudatában és védelme érdekében mindenestre javasolták az IUCN Vörös Listájára.

Írta: Csibrányi Zoltán; Fényképezte: Alessio Mortelliti