Brit kutatók a Nature legfrissebb számában közzétett cikkükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a klímaváltozásról készített korábbi modellekben eddig senki nem vette figyelembe az ózon klímaváltozást fokozó közvetett hatását.

A növények szerepe a bioszférában többek között az, hogy elnyelik a szén-dioxidot, amely a legfontosabb üvegházhatású gáz. A troposzférában nagyobb mennyiségben felhalmozódó ózon viszont roncsolja a növények szövetét, ezzel csökkenti a szén-dioxidfelvevő képességüket.

Hogy keletkezik a troposzférikus ózon?

A felszín közeli légrétegben „normális körülmények között” nagyon kis mennyiségben, de állandóan jelen van az ózon. A problémát az okozza, ha - a fűtésből, gépjárművek kipufogógázából, erdőtűzből származó – a nitrogén-oxidok, szén-monoxid és szénhidrogének hatására megnő az ózonkoncentráció.

Míg az ózon kedvező számunkra a sztratoszférában - hiszen megvéd a káros UV sugárzástól - a troposzférában nagyobb koncentrációban igen káros: irritálja a nyálkahártyát és a tüdőszövetet; 0, 5 milligramm/köbméter koncentráció fölött már légzészavart, mozgászavart idéz elő, és rontja a szellemi teljesítményt.

A troposzférikus ózon koncentrációjának növekedése leginkább nagyvárosok és ipartelepek területén jellemző, itt is a nyári időszak kiemelkedő, mivel a napsugárzás tovább fokozza az ózonképződési folyamatot. Az ózon az ún. nyári szmog (Los Angelesi szmog) egyik fő okozója. Az IPCC jelentése szerint a közeljövőben várhatóan tovább nő a troposzférikus ózon mennyisége elsősorban Kínában, az Egyesült Államokban, Brazíliában és a trópusi Afrikában.

Az ózon csökkenti a biomassza produktivitását

Az ózonkoncentráció növekedése az alsó légrétegben egyfajta méregtelenítésre ösztönzi a növényt. Az ehhez szükséges energiát viszont a fotoszintézistől vonja el, amelynek az egyik legfőbb alapanyaga a szén-dioxid.

Vagyis a növekvő ózonkoncentráció miatt csökken a biomassza produktivitása, és ezáltal több nem kívánatos szén-dioxid marad a légkörben.

„Az ózon akár 25 százalékkal is csökkentheti a növények szén-dioxidnyelő képességét” - véli Günther Bahnweg, a müncheni Forschungszentrum für Umwelt und Gesundheit (GSF) kutatója. „Ez természetesen eltérően hat a különböző fajú és korú növényeknél. A hatás elsősorban a fiatal fáknál, ezek közül is az érzékeny fajoknál, mint például a nyír és a fűz érvényesül leginkább.”

 Szmog Olaszország és az Adria felett

Szmog Olaszország és az Adria felett


A bükk és az erdeifenyő a legellenállóbb

A GSF keretében már évek óta folyik egy ilyen jellegű kutatás. Tíz kifejlett erdeifenyőn és bükkön végzett több éves kísérlet során a fákat ózondús levegővel fújták be felülről. Az így előállított levegőben a fák csúcsánál az ózonkoncentráció kétszerese volt a normál mennyiségnek.

„Az idősebb bükkök és az erdeifenyők viszonylag ellenállónak mutatkoztak, viszont óvatosan kell bánni az eredményekkel, hiszen nem lehet általánosítani, mert a fa faja és kora is jelentősen befolyásolja az ellenálló képességet” – tette hozzá Bahnweg. „A brit kutatók eredménye igen elgondolkodtató, ugyanis valóban vannak olyan fafajok, amelyek nagyon érzékenyek a magas ózonkoncentrációra” – tette hozzá a szakértő.

A jelenség pontosításához még további széleskörű kutatásokra van szükség. Az viszont biztos, hogy további gyors lépések szükségesek a troposzférikus ózon csökkentéséhez a világ minden táján.