A tudósokat régóta foglalkoztatja a társas viszonyok alakulása evolúciós szemszögből is. A kérdés megértéséhez járulhat hozzá egy most ismertetett, csimpánzokkal végzett vizsgálat is.

A csimpánzok bonyolult társas kapcsolatokat alakítanak ki testvéreikkel és a velük nem rokon fajtársakkal is. Korábban úgy vélték, a bonyolult társadalmi szerveződés csak az emberre jellemző.

A Michigan Egyetem egyik antropológusa, Kevin Langergraber vezetésével egy kutatócsoport a csimpánzok csoportos magatartásformáit tanulmányozta az ugandai Kibale Nemzeti Parkban. A hét évig tartó, összesen 5000 órás megfigyelés alatt 41 csimpánzt figyeltek meg. Az eredményeket a Proceedings of the National Academy of Sciences lapjain most tették közzé.

A kutatás tárgyát képező kooperatív viselkedési elemek között olyanok szerepeltek, mint a húsmegosztás, illetve az agresszív csoportosulás. Az előbbit 421, míg az utóbbit 753 alkalommal figyelték.

A kutatók a vizsgálati egyedek székletmintájának felhasználásával DNS-vizsgálatot is végeztek a rokonsági szálak kiderítésére. A DNS-minták igazolták, hogy a testvérek közötti csoportosulás jóval gyakoribb volt az anyai, mint az apai ágú fivérek között. Ennek feltételezett oka, hogy az apák elhagyják utódaikat, ezért azok nehezebben ismerik fel őket.

Jelentős volt a nem testvérek közötti társulások száma is. Langerberger szerint a társadalmi jellegű viszonyok önző okokra vezethetők vissza. A csoportba verődést leginkább az az elvárás motiválja, hogy a szívességet egyszer a fajtárs is viszonozza. Ebből a szempontból szintén evolúciós rokonainkra ütöttünk.