A település melletti szőlőhegyen eddig az állat koponyája, agyarcsonkja, egyik agyarának másfél méteres töredéke, valamint több foga került elő - mondta el Konrád Gyula. Hozzátette: a csontokra először egy helybéli fiatalember talált rá, majd a radioaktív hulladéktárolóval kapcsolatos kutatások keretében az egyetem egyik munkatársa fedezte fel újra.

A leletegyüttesről íly módon az egyetem munkatársainak már tavaly tavasz óta tudomása volt. A löszfalból kilógó csontot először megkövesedett fának vélték, a letört agyar szerkezete ugyanis hasonlít a fa évgyűrűihez – avatta be a National Geographic Online-t, a hazánkban ritkaságszámba menő lelet előbukkanási körülményeibe a kutató.


A feltárásra azért csak most került sor, mert a földmunkák miatt egyeztetni kellett a telektulajdonossal. A lelet kiemeléséhez fakivágásra is szükség volt, amihez viszont hatósági engedély kellett. A helyszín egy értékes régészeti terület közelében van, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyására is szükség volt.

Konrád Gyula beszámolt arról, hogy a 10-18 ezer évvel ezelőtt élt gyapjas mamut maradványait a további sérülések megelőzése érdekében speciális ragasztóval itatják át, gipszbe teszik, majd vizsgálat céljából várhatóan egy-két héten belül az egyetemre szállítják. A vizsgálatok során többek között kormeghatározást is végeznek; az aminosav összetételéből ugyanis következtetni lehet a csontok korára. Ez a módszer megbízhatóan használható pár tízezer éves leleteknél – tette hozzá Konrád Gyula.

A munkálatok előreláthatólag több hónapig is eltartanak. Ezután az állat a Pécsi Tudományegyetem gyűjteményében lesz látható.


Ritka esemény

A szakember úgy vélte: Magyarországon mamutot találni még mindig jelentős tudományos esemény, a zóki pedig igazi szenzáció lehet, ha sikerül bizonyítani a kutatók sejtését, miszerint az állat emberek által ásott verembe esett, ahol megnyúzták és feldarabolták. Magyarországon mamutot legutóbb idén júliusban, a Balatonakarattyát és Balatonfűzfőt elkerülő út építése közben találtak. Ott egy mamutborjú, majd pedig egy felnőtt példány csontjai kerültek elő.

A hazai leletek eddigi száma több tucatra tehető, ha belevesszük a fogmaradványokat is, ugyanis ezek konzerválódnak a legjobban. Viszont ha csak az értékesebb koponya- és agyarleleteket nézzük, ezek száma csak alig egy tucat.


A mamutok először Afrikában jelentek meg, - több mint 4 millió évvel ezelőtt, később északra vándoroltak, és a hideg éghajlat alatt idővel hosszú szőrt növesztettek. A jégkorszakhoz alkalmazkodtak, s valószínűleg a felmelegedés következtében, tízezer évvel ezelőtt haltak ki. Korábbi felfogástól eltérően az elefántok nem a mamuttól származnak, hanem közös ősök sora köti össze őket.

A mamutok átlagosan 2, 3-2, 8 méter magasak voltak, de találtak már 3, 5 méteres példányt is. Az állat háta a fara felé lejt, ormánya két ujjszerű kinövésben végződik, agyarai elérhetik a két méteres hosszúságot is. Bundája fekete, barna vagy vörösesbarna volt.