Az eset a butáni hegyi falucskában, Dorikhá-ban június elején történt. A fekete kiscsikó teljesen egészséges. Az esetről a butáni angol nyelvű Kuensel Online számolt be. A híradásból az sajnos nem derül ki, hogy szamár vagy ló volt-e az apa.


Az öszvérek két típusa

A butáni nyelv nem tesz különbséget az öszvérek két, küllemben rendkívül eltérő típusa között. Egészen más kinézetű öszvér születik ugyanis, ha ló kancát kereszteznek szamár csődörrel, mint amikor szamár kancát pároztatnak ló csődörrel.

Az öszvér mindig az anyjára hasonlít, első esetben értelemszerűen inkább lóra, a másodikban szamárra. Az angol és a magyar nyelv különbséget is tesz a két típus között: az elsőt angolul mule-nak, magyarul lóöszvérnek, a másodikat angolul hinny-nek, magyarul szamáröszvérnek nevezik. A butániak mindkettőt drelnek hívják.

Mindkét típusú öszvér lehet hím és nőstény is.

Miért nem tudnak szaporodni az öszvérek?

A szamaraknak és a lovaknak eltérő a kromoszómaszámuk: a szamárénak 62 (31 pár), a lóé 64 (32 pár), az öszvéré általában 63 (31 és fél). Mivel kromoszómaszámuk nem páros, a kromoszómák nem képesek maradéktalanul párba rendeződni, így az öszvérek sem egymással, sem a szülőfajokkal nem képesek szaporodni.

Előfordul azonban, hogy a nagyobbik kromoszóma számú szülőtől nem csak egy kromoszómát, hanem egy egész párt kap az utód, az ilyen öszvér elméletileg szaporodóképes lesz. Ennek esélye egy az egymillióhoz. Az összes ismert eddigi eset során az öszvér nőstény volt.

Arra nézve nincsenek statisztikai adatok, hogy hím öszvéreknél ez milyen gyakran fordul elő, mert őket általában egész kis korukban ivartalanítják. Erre azért van szükség, mert bár a hibridek nem szaporodóképesek, vannak szexuális ösztöneik. Egy párzásra kész, megvadult öszvér pedig veszélyes, hiszen az öszvér a lovaknál is erősebb állat.