Fotó: University of Miami

A David S. Kushner, a Miami Egyetem Miller Orvostudományi Karának munkatársa által vezetett csapat szerint az Inka Birodalom orvosai sokkal jobbak voltak a koponyaműtétekben, mint az amerikai polgárháború sebészei - írja a Phys.org.

Kushner szerint az inkák módszereivel, illetve a beavatkozásokon átesett alanyokkal kapcsolatban sok a kérdés, ennek ellenére úgy tűnik, jobbak voltak a gyógyulási eredmények mint a polgárháború idején.

„Az inka időkben a halálozási arány 17 és 25 százalék között volt, a polgárháború alatt pedig 46 és 56 között. Ez hatalmas különbség” - nyilatkozta Kushner.

Az új vizsgálatban a kutatók a perui koponyalékelési eljárást hasonlították össze más történelem előtti és középkori technikákkal, illetve a polgárháborús módszerekkel.

Az 1860-as években kimutatott magas halálozási arány hátterében a higiénia és a precizitás hiánya állhat. A korabeli orvosok ugyanis gyakran hajtottak végre operációkat nem fertőtlenített eszközökkel és puszta kézzel.

Azt nem tudni, hogy az inkák hogyan kerülték el a fertőzéseket, de azt tudjuk, hogy sok gyógynövényt ismertek, így elképzelhető, hogy ezek használata segítette a gyógyulást és akadályozta a gyulladások kialakulását.

Egy másik kulcstényező a gyakorlat lehetett. A régészek eddig mintegy 800 lékelt koponyát azonosítottak az egykori inka területeken. A legkorábbi lelet időszámítás előtt 400 körüli, ami azt jelenti, hogy Peru régiójában komoly hagyománya volt az eljárásnak, a koponyacsonti hiányokat ezüst vagy arany lapokkal pótolták.

Az adatok azt mutatják, hogy az őslakosok az évszázadok során egyre ügyesebbé váltak a koponyalékelésben. 1000 és 1400 között például látványosan nőtt a túlélési arány. Úgy tűnik, hogy az inkák idővel jól feltérképezték a fej anatómiáját.