Egy rég kihalt tengeri élőlény fosszíliája olyan szem korai formáját tartalmazza, amilyen egyes mai rákokon, méheken és szitakötőkön látható - idézte az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent kutatást a Science Daily ismeretterjesztő portál.

A nemzetközi tudóscsoport akkor fedezte fel a szemkezdeményt, amikor egy trilobita - háromkaréjú ősrák - épségben fennmaradt kövületét tanulmányozta.

A pókok és rákok hajdani őse a paleozoikum idején, 541-251 millió évvel ezelőtt élt a part menti vizekben.

Az Észtországban talált fosszílián felfedezték az összetett szem kezdetleges formáját: a szerv apró látósejtek csoportjaiból, úgynevezett ommatidiumokból áll, hasonlóan a mai méhek szeméhez.

A felfedezés azt mutatja, hogy a rovarokra jellemző összetett szem nem változott sokat 500 millió év alatt.

Mivel a vizsgált fosszília jobb szemének egy része lekopott, a tudósok a szerv belsejébe is betekintést nyertek: részleteiben ismerték meg a szem szerkezetét és működését.

Sok mai állathoz képest ez a trilobita gyengén látott, de a ragadozókat és az útjába eső akadályokat felismerte - írták a tudósok.

A mai összetett szemekkel ellentétben ennek a szemnek nem volt lencséje. Ezt azzal magyarázzák a tudósok, hogy ennek a fajnak - a Schmidtiellus reetae-nek - hiányzott a vázából az a rész, amely a lencse kialakulásához szükséges.

Néhány millió évvel később egy másik, szintén a mai Baltikumban élt trilobitának nagyobb felbontású, fejlettebb összetett szeme volt már - írták a kutatók.

Brigitte Schoenemann, a Kölni Egyetem tudósa, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy valószínűleg ez a legkorábbi szem, amely fellelhető.

"A lelet alatti üledékrétegekben csak nyomai vannak az eredeti állatoknak, amelyek túl lágyak voltak, hogy megkövüljenek, így idővel elbomlottak" - magyarázta.