Kép: Stockholm University

Charlotte Hedenstierna-Jonson, a vizsgálat vezetője szerint egy női katonai vezető maradványait tanulmányoztak - számol be a Stockholm Egyetem oldala.

A szakértők a viking korszak egyik lelőhelyénél, a birkai sírnál feltárt leletet elemezték. A 10. századi nyughelyen korábban egy harcos maradványaira, illetve fegyverekre, társasjáték-darabokra és lócsontokra bukkantak.

A társasjáték arra utalt, hogy a halott egy tiszt volt, aki értett a taktikához és stratégiához. A leletek izotópelemzése pedig azt is felfedte, hogy a sírban nyugvó személy vándorló életmódot folytatott, ami jellemző volt a 8-10. századi harcosokra.

Anna Kjellström, a csapat tagja már korábban is foglalkozott a nyughellyel. A szakértő szerint a csontok morfológiája azt mutatja, hogy a lelőhelyen egy nő testét azonosították. A lelet ugyanakkor évszázadokon át a viking harcos mintapéldája volt, így az elképzelést minden lehetséges módon alá kellett támasztani.

A kutatók így a genetikai, az X és Y kromoszómák vizsgálatán alapuló nemazonosítást végeztek. Az efféle módszert gyakran használják gyermeki, illetve vitatott nemű maradványok tanulmányozásakor.

A birkai lelet analízise során a kutatók nem mutatták ki az Y kromoszómát, tehát női test maradványait rejtette a lelőhely.

„A temetkezési helyet az 1880-as években tárták fel, és azóta a professzionális viking harcos modelljeként szolgált” - mondta Jan Storå, a csapat tagja. A kutatók - elsősorban a sírmellékek miatt - éveken át azt hitték, hogy a lelet egy férfié.

Az új technikák és módszerek, valamint a megújított kritikai perspektíva ismét rámutatott a múzeumi gyűjtemények kutatási lehetőségére és tudományos értékére.