Akik szívják, idővel könnyen megszívhatják
A dohánytermékek egészségkárosító hatását ma már senki nem vonja kétségbe, és tudományos kutatások is alátámasztják. Mégis a világ legkelendőbb termékei közé tartoznak.
Illusztráció: Profimedia
A dohánynövény régészeti adatok szerint Bolíviából s Argentína északi területeiről származik. Európában eleinte gyógyhatást párosítottak hozzá, ajánlották sokféle kórra, tünetre, egyik első pártolója, a spanyol Nicolás Bautista Monardes 1569-ben írt róla. Az irodalom több jelesének volt gondja a dohányzás valamely formájával, mások valamiként ennek köszönhették a sikert. Csokonait 1794-ben Debrecenben perbe fogták, vádpontjai egyike a pipázás volt. Bár 1574-től tiltották a dohányzást, bő száz év múlva e város a magyar pipakészítés fellegvára lett, népi motívumokkal ékített, cserépfejes remekeik Franciaországban, Angliában is kelendők voltak. A Debreceni Kollégiumi diák Arany János, A Három pipa utca című versében így ír:
S a magyarnak „nagy pipája”
(Mint a régi példa jár),
legyen egyszer tömve már!
A költő ezzel óhaját fejezte ki, jóban ne szűkölködjön a magyarság, és rávilágít, mennyire kötődnek a török közvetítéssel ide eljutó dohányhoz.
Imádóinak nem kérdéses a cigi, pipa, szivar használata: kedvtelésből, divatból, státusznövelő kellékként. Képzeljük el Sherlock Holmes alakját pipa nélkül, Columbo hadnagyot szivar nélkül! Sok közismert személy dohányosként rögzült az emlékezetben, Mark Twain, Sigmund Freud, Al Capone, Winston Churchill, Marlene Dietrich, Fidel Castro, és sokuk egészsége bánta, Humphrey Bogart nyelőcsőrákban, Walt Disney tüdőrákban halt meg.
Elrettentésül, 2016. május 20-tól Szlovákiában is, megjelentek a cigarettásdobozokon a lehetséges betegségek tüneteit mutató képek. Ausztráliában 2012 óta így van, ott tudósok és piackutatók határozták meg a dobozok egységes alapszínét (Pantone 448C), ami a legkevésbé teszi azokat kívánatossá. Az iszonytató képek láttán csökkenhet a kereslet? Hatástanulmányok szerint egyes országokban már a figyelmeztető szövegek hatására csökkent az elszívott cigik száma. A Tobacco Control folyóiratban két éve közölték az Észak-Karolinai Egyetem kutatói a szakirodalom adatait összevontan elemezve nyert eredményeiket: „A képi figyelmeztetések hatásosabbak a csak szöveges figyelmeztetéseknél”, a látványtól csökken a cigarettázni akarási szándék.
Vészjóslók a tények, a káros anyagok miatt a dohányzás agyvérzéshez, szívproblémákhoz vezethet, sokan mégse mondanak le róla. Pedig a cigizők soraiban több a tüdőrákos. A pozsonyi Comenius Egyetem szakértőinek nők körében végzett kutatása (Tumor Biology, 2015) megerősítette a gyanút, ha bizonyos rendellenes gének mellett cigizik valaki, nőhet a rosszindulatú mellrák-kialakulás lehetősége. Sajnálatos a gyakran elkerülhetetlen passzív dohányzás okozta kockázat eshetősége, az akaratlan cigifüst belélegzése is vezethet bajhoz: A The Lancet Diabetes & Endocrinology-ban két éve kiadott kutatása rámutat, a 2. típusú cukorbetegség kockázata a passzív dohányosok között is jelentős.
Mindezek dacára sokan „füstölnek-pöfékelnek” fejlett országokban és eldugott helyeken egyaránt: a gazdagok elit klubokban változtathatják füstté szivarjaikat; az etiópiai szurma törzs nőtagjai lopótökvázas vízipipát szívnak.