A vidra használta szigetelés adta az ötletet
„A vidra sokat van a vízben és víz alatt, de bundája mégis mindig száraz, és mivel száraz, mindig meleg marad a jég alatti dermesztő vízben is..."
Fotó: Joel Sartore/Photo Ark
Fekete István fején találta a szöget Lutra című művének ezzel a pár sorával. A vidraprémnek ez a tulajdonsága ihlette meg az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatóit is a szörfösöknek, illetve búvároknak szánt új anyag fejlesztésére.
A tengeri vidra bundája páratlanul tömött: négyzetcentiméterenként akár 160 ezer szőrszálat is számlálhat. (Európai rokona bundája csak fele ilyen dús.) A tengeri vidra a leghidegebb vízben is képes megtartani mintegy 38 Celsius- fokos testhőmérsékletét, ami részint dús szőrzetének, részint az abban foglyul ejtett levegőnek is köszönhető, ez ugyanis meggátolja, hogy a fagyos víz érintkezzen a bőrével. Ugyanezt a jelenséget használja ki az újonnan fejlesztett anyag is: az így befogott levegő akkor is melegen tartja a szörföst, amikor az, már vizes testtel, hullámokra vár. Természetesen az Anette Hosoi vezette kutatócsoport nem valódi szőrt használt. A három milliméteres, gumírozott szálakat hajlékony poli-dimetil-sziloxánnal töltötték ki, majd vékony gumilaphoz rögzítették.
A speciális viselet nemcsak melegebb, de sokkal rugalmasabb is lesz a jelenleg használatos (ötször olyan vastag) neoprén ruhánál, így minden szempontból kényelmesebbnek ígérkezik.