A tények: a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár, a Földnek ma már csupán a negyede mentesül az emberi tevékenység alól. Két év után ismét megjelent a WWF Élő Bolygó Jelentése, ami bemutatja bolygónk állapotát, az emberi tevékenység újabb hatásait.

Közel 45 év alatt 60 százalékkal zsugorodtak a gerinces állatok populációi, 22 százalékkal kevesebb az emlősök számára alkalmas élőhely, a tengeri madarak több mint 90 százalékának gyomrában található műanyag. És ez csak néhány rémisztő szám a rengeteg adat közül, amelyek a WWF legfrissebb Élő Bolygó Jelentésében láttak napvilágot és amelyek a bolygó jelenlegi állapotát mutatják.

A természet tiszta vizet, levegőt és termőtalajt nyújt, helyet biztosít a különféle fajoknak, élelmiszerként és gyógyszerként funkcionál. Természetesnek vesszük, hogy jelen van, és folyamatosan ad. Pedig ha nem vigyázunk rá, akkor egyszer csak elfogynak az erőforrásai.

Bolygónk állapota és az emberi hatás
Lássunk néhány konkrét adatot! Az Élő Bolygó Jelentés szerint 1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek (a trópusokon pedig nem kevesebb, mint 89 százalékkal). Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizesélőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között pedig 129 millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút. Pedig ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

Földünk azonban még így is sokat tesz értünk, melyet az idei Élő Bolygó Jelentés számszerűsít is: megtudhatjuk például, hogy a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár. Vagy, hogy élelmiszertermelésünk 35 százaléka függ a beporzástól, az összlakosság 10-12 százalékának pedig a halászat és haltenyésztés nyújt megélhetést. A hal 4,3 milliárd embernek elengedhetetlen fehérjeforrása.

A bolygó állapotának romló tendenciája természetesen nem véletlen: 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség – ma már több mint 7,6 milliárdan élünk a Földön –, a termelés pedig a harmincszorosára emelkedett. Földünket elsősorban olyan emberi tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek terjedése. Az emberi tevékenység hatása megkérdőjelezhetetlen. A kérdés azonban felmerül: vissza lehet-e fordítani ezt a tendenciát, és ha igen, akkor hogyan?

Ambiciózusabb célok, azonnali cselekvés
Hosszú út áll előttünk, ha javítani akarunk a Föld állapotán, azonban összefogással, tudatossággal, következetességgel és azonnali lépésekkel ez nem lehetetlen.

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, amely amellett, hogy meghatározza az ember és a természet viszonyát, konkrét alapelveket és feladatokat is megfogalmaz. A cél, hogy 2020-ra teljesüljenek az egyezményben foglalt célkitűzések. Például az, hogy a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra megfelezzük, majd lehetőség szerint teljesen megállítsuk. A veszélyeztetett fajok további pusztulását is meg kell gátolnunk.

A Fenntartható Fejlődési Célok is kijelölik azt az utat, amelyen járnunk kell ahhoz, hogy a természet integritását megőrizzük.

2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Az addig vezető út lehetőséget ad arra, hogy utoljára észbe kapjunk, és a tetteinket és célkitűzéseinket a megfelelő ambícióval a jó irányba tereljük.

Mi vagyunk az első generáció, akik tisztán látják a természet óriási értékét, és azt, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorlunk rá. Talán mi vagyunk az utolsó generáció is, akik még tehetnek érte, és visszafordíthatják a természet pusztulását. A mostantól 2020 végéig tartó időszak sorsdöntő az emberiség történetében.