A Mars igen látványos, vörös ragyogását hosszú hetekig élvezhetjük, erre nem csak a közelség idején van lehetőség, s alacsony égi útja miatt érdemes tájképbe foglaltan fotózni.
Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

Beindul a nyári meteorszezon
Az éjszakák ugyan még mindig rövidek, ám egyre sűrűbben láthatunk meteorokat, az év egyik legizgalmasabb meteorvadász időszaka veszi kezdetét.

A hónap második felében már feltűnnek a Perseida meteorok is, ez a híres augusztusi raj már az esti sötétedéstől produkálhat hullócsillagokat, egyelőre még csak néhányat éjszakánként, de a hónap vége felé egyre sűrűbben pillanthatjuk meg őket. A hajnal előtti órák alkalmasabbak ez esetben is a meteor-megfigyelésekre, mivel a meteorok radiánsa, vagyis a látszólagos kiindulási pontja már magasabban jár égboltunkon. A Déli Delta Aquaridák és a Capricornidák is a hónap utolsó éjszakáján érik el a maximumukat, bár a számuk ilyenkor sem több óránként 5 meteornál, s a (közel) telihold meggátolja majd a halványabb meteorok megfigyelését is. Mindkét rajra jellemzőek azonban a fényes tűzgömbök, ezeket viszont az erős holdfény se tünteti el, és már a maximum előtt is hullhatnak, így a kevésbé holdfényes időszakban is észlelhetünk e rajokból eredő látványos hullócsillagokat. Ha kedvező az időjárás, használjuk ki a lehetőséget!


A fényes tűzgömböket holdvilágos égbolton is megfigyelhetjük, csak a halványabb meteorok fénye veszik el.
Fotó: Hődör Gábor

Újra felettünk jár a Nemzetközi Űrállomás
Néhány heti kihagyás után újra láthatjuk hazánk éjszakai egén a Nemzetközi Űrállomást, a hónap elején még csak a kora hajnali órákban száguldott át felettünk, 18-át követően azonban már az esti időszakban is megfigyelhetjük, ekkor még éjszakánként 4-5 átvonulása is lesz, a hónap legvégére már csupán este járja be egünket. Az átvonulásai során igen fényes lesz, számos esetben csak a Vénusszal összevethető ragyogású, feltűnő jelenség. Ha szeretnénk megfigyelni, egy adott helyszínre és időpontra vonatkozó pontos átvonulási előrejelzéseket mobil applikációk vagy a műholdkövető weboldalak segítségével tudhatunk meg.

Érdemes figyelni az előrejelzéseket, hátha sikerül valamelyik éjszakán a Hold előtt átvonuló Nemzetközi Űrállomást megörökíteni.
Fotó: Pósfai József

Hold-Jupiter együttállás július 20-án
A 60 szzalkos megvilágítású hízó Hold a Jupitertől jobbra, kissé feljebb, kb. 4,5 fok távolságban látszik majd, a megfigyelésre az esti időszak alkalmas, mivel fél egykor már lenyugszik a páros. Este 22:00 órakor egyszerre 4 fényes bolygót láthatunk az égen, nyugaton még fenn lesz a Vénusz, keleten már felkelt a Mars, a déli égen a Szaturnusz, a délnyugatin pedig Hold-Jupiter páros ragyog. Jó kilátású helyszínről szép panorámafotót készíthetünk a bolygók és a táj bevonásával. Mind a Hold-Jupiter páros, mind a többi bolygó igen alacsonyan járnak, 20 fok körüli horizont feletti maximális magassággal számolhatunk a fotóink tervezésekor. Bár a 60 százalékos holdfény a Tejút látványát erősen visszaveti, ha tiszta és száraz a légkör, ilyenkor még kivehető a szalagja, s főként a fényes, déli régiója a Szaturnusz közelében, így, amennyiben fényszennyezéstől távoli helyről tudunk fotózni, még a derengő Tejút is megjelenik majd a képeinken.

20-án alkonyat után a délnyugati égen keressük a Hold-Jupiter párost!
Forrás: Stellarium

Hold-Szaturnusz együttállás július 24-én
Sötétedéstől egészen hajnal 3-ig láthatjuk a párost végigvonulni a déli-délnyugati ég alján, a 93 százalékos Holdtól balra este még 5, hajnal előtt már csak 3 fokra lesz a Szaturnusz. A gyűrűs bolygó a legkevésbé fényes az éjjel jelenleg látható bolygók közt, ám még így is könnyen észrevehető a fényes Hold közelében. A kis horizont feletti magasságuk ismét a tájba foglalt fotóknak kedvez!

A Hold és a Szaturnusz a Tejútban randevúznak 24-én este, sajnos az erős holdfény a Tejút részleteit eltünteti. Forrás: Sttellarium

A Tejútban gyönyörködhetünk július 20-ig
A teljes pompájában ragyogó Tejút látványát jelentősen csorbítja a holdfény, így a hónap második felében csak néhány napunk lesz megcsodálni. Július 15-e és 20-a között, már éjfél körül sötétben vizsgálhatjuk a Tejutat, s egészen a még mindig igen korai pirkadatig gyönyörködhetünk látványában. Nagyjából 3órakor halványodik el annyira, a közelgő hajnal miatt, hogy a ragyogó ködösségeit és a sötét régióit már nehéz lesz megkülönböztetni az égi háttérfénytől. A Tejút ilyenkor az egész égboltot átíveli, ezért fotózni vagy csak nagy látószögű (leginkább halszem) objektívvel érdemes, vagy panorámaképet állíthatunk össze róla. A ködökben és halmazokban gazdag déli régióját 23:00 óra és éjfél közt láthatjuk a legszebbnek. Mindenképp keressünk sötét déli égboltú helyszínt, s ne feledkezzünk el arról sem, hogy nyáron az egyébként az év többi részében kedvező adottságú helyszínek égboltját is elronthatják az eget pásztázó diszkófények, amelyek sok tíz kilométer távolságból is csúfítják a látványt fénypászmáikkal, színes, villódzó fénysávjaikkal.

Európa közepén nehéz olyan helyet találni, ahol nincsenek zavaró fények, de igyekezzünk a településektől minél távolabb gyönyörködni a Tejút ívében!
Fotó: Mayer Martin János

Szembenállásban és földközelben a Mars július 27-én
Hosszú ideje várt esemény lesz a hónap legvégén: 27-én szembenállásban lesz a Mars, ez ráadásul egybeesik a földközelség időszakával is, így a vörös bolygó igen látványosan ragyog a teljes éjszakán át. Már hónapok óta láthatóan egyre fényesedett és az éjjeli égbolt meghatározó objektuma volt a Mars, néhány hete már meghaladta a fényessége a Jupiterét, csupán a Vénusz volt képes túlragyogni. A nagy fényességét még a szembenállás és a földközelség után is tovább élvezhetjük, tehát nem egyetlen éjszakára korlátozott látványosságról van szó, ám a 27-ei alkalom az ekkor bekövetkező teljes holdfogyatkozás miatt extra élménnyel jár.

A földközelség alapvetően kedvező lehetőséget biztosít a távcsöves megfigyeléseknek, jelen helyzetben ezt erősen árnyalja két tényező: egyrészt a Mars igen alacsonyan járja égi útját, ezért a földi légkör zavaró hatásai fokozottan érvényesülnek, másrészt a bolygót jelenleg is porlepelbe burkoló, június elején kitört porvihar elfedi a legtöbb felszíni részletét. Bár a vihar csendesebbé válhat, arra nincs esély, hogy teljesen kiülepedjen a vörös bolygó légkörében lebegő hatalmas mennyiségű por, így még ideális esetben sem lesz tökéletes a látvány. Ez azonban ne szegje senkinek a kedvét, de érdemes tudni róla ahhoz, hogy ne érjen minket csalódás! (Ha valaki a déli féltekén tölti ezt az időt, ott a Mars magasan látszik az égen, így legalább a saját légkörünk kedvezőtlen hatása megszűnik.) Az idei földközelséghez hasonlót 2003-ban élhettünk át utoljára, azóta nem járt ennyire közel hozzánk a Mars, bár ennek csak a távcsöves megfigyelés szempontjából van jelentősége, mivel a nagy közelség idején a bolygó látható mérete is nagyobb. A porvihartól eltekintve ilyenkor több és szebben látszó felszíni részlet figyelhető meg rajta. A porvihar kitörését követően készült távcsöves fotók alapján a Mars sarkvidékeit fedő fehér felhősapkákat jól láthatjuk, illetve a nagy marsi vulkánok is kivehetőek, s néhány, különösen sötét felszíni alakzata is átsejlik a porrétegen. Sajnos jelen tudásunk szerint nem lehet megjósolni, hogy miként változik majd a marsi időjárás, de bízzunk azért abban, hogy legalább kissé csillapodik a porvihar.

A jeles alkalom miatt országszerte számtalan helyszínen lesznek távcsöves bemutatók a csillagászegyesületek és amatőrcsillagászok jóvoltából, érdemes tájékozódni e lehetőségekről, s élni ezekkel. Arra is számíthatunk, hogy sok érdeklődő lesz ezeken az eseményeken, hiszen nagyon különleges égi látványosság lesz. Ha saját távcsővel tudjuk megfigyelni az eseményt, az élményt igyekezzünk minél több emberrel megosztani, remek alkalom ez akár egy kerti partira is, ahol a barátainknak tarthatunk emlékezetes bemutatót.

Teljes holdfogyatkozás július 27-én
A Mars szembenállása mellett az igazi attrakció a teljes holdfogyatkozás lesz 27-én, s ez a hazai égbolton végig követhető esemény lesz. A teljes holdfogyatkozás során égi kísérőnk majdnem két órán keresztül vöröslő korong lesz a délkeleti-déli égen, vagyis nem tűnik el, mint a Nap a napfogyatkozáskor, de a fényessége rendkívüli módon elhalványul. A vörös színt annak köszönheti ilyenkor, hogy bár a közetlen napfénytől a Föld leárnyékolja, a bolygónkat körbeölelő légkörön átjut némi napfény, s ez a légköri szóródás miatt vöröses árnyalatú (mint a napkelte, napnyugta színei). Azt, hogy mennyire sötétvörös a Hold ilyenkor, két tényező határozza meg: egyrészt az, hogy a Föld vetette árnyékkúpon hol halad át a Hold a fogyatkozáskor - minél inkább az árnyékkúp közepén, annál kevesebb szórt fényt kaphat a légkörön át; illetve az, hogy a földi légkör adott időpontban milyen aeroszol-részecskékkel telített. Ez utóbbit jelentősen befolyásolják a nagy vulkánkitörések, amelyek a légkörünk magasabb rétegeit beszennyezik, s ezzel tovább szűrik az egyébként is elhalványult Hold fényét. Rendkívül sötét holdfogyatkozásokat figyeltek meg a csillagászok például a Tambora 1815-ös, vagy a Krakatau 1883-as nagy kitörései után, illetve a 20. században 1982-ben az El Chichón mexikói vulkán kitörése után, vagy a Pinatubo 1991-es kitörését követően. A nagy kitörésekkor sokszor hónapokon vagy akár 1-2 éven át is a légkörben maradhat annyi vulkáni anyag, ami már érezhetően sötétíti a holdfogyatkozásokat. Jelenleg nincs ilyen vulkáni aeroszol a légkörünkben, bár a hónap végéig még érhet meglepetés minket.

A teljes holdfogyatkozás során égi kísérőnk nem tűnik el, csupán vörösbe vált a színe, a teljesség előtti és utáni percekben a peremén kékes ragyogásként a földi ózonréteg hatását figyelhetjük meg.
Fotó: APOD / NASA, Dominique Dierick

A holdfogyatkozás színe a világos rézvöröstől egészen a sötét rozsdabarnáig terjedhet, a mostani fogyatkozás során a Hold a földi árnyékkúp közepéhez igen közel úszik át majd, így sötétebb vörös árnyalatra számítsunk. Bár a Hold a Tejút sávja közelében lesz, a teljesség középideje során (ekkor már az égbolt egyébként is jelentősen besötétedik) némiképp előtűnhet majd a Tejút is, sejtelmes szalagként, ám számtalan olyan, nem túl fényes csillagot is megláthatunk, amelyeket teliholdkor egyébként kiolt a Hold fényessége.

Holdkeltére égi kísérőnk már a félárnyékba lép, ám ennek látványát nem érzékeljük, a részleges fázissal kezdődik majd a fő műsorszám, ami a holdkelte (keleten 20:03, Budapesten 20:15, nyugaton 20:33) körüli időpontra esik.

Nézzük át a fogyatkozás időrendjét!
Részleges fázis kezdete: 20:24
Teljesség kezdete: 21:30
Teljesség közepe (ekkor van az árnyékkúp közepén a Hold): 22:21
Teljesség vége: 23:13
Részleges fázis vége (már 28-án) 00:22
Félárnyékos fázis vége: 01:28

A teljesség tehát 1 óra és 43 percen át tart, így sokáig gyönyörködhetünk majd a vöröslő holdkorongban, de a fogyatkozás teljes folyamata bő öt órán keresztül zajklik. Izgalmas pillanatok a teljesség előtti és utáni percek, amikor az árnyék peremén kis sarlón még ill. már feltűnik a fényesebb félárnyékos rész is. Ekkor egy érdekes optikai jelenség tanúi is lehetünk: megfigyelhetjük bolygónk légkörének ózonrétegét. Mielőtt a teljes árnyék elfedné a Holdat, kékesen dereng majd a még megvilágított (félárnyékos) sarlócska, a kékes színt a sztratoszféránk ózonrétegének fényszóró hatása okozza. Teleobjektívvel fotózva a fogyatkozó, vagy a teljességet épp elhagyó Hold fotóinkon is látható lesz. A részleges fázis során a Hold, már árnyékban lévő része, teljesen sötétnek látszik, erős kontrasztot mutat a még megvilágított felével, az árnyék ívének vonulását néhány percenként készített fotókkal jól szemléltethetjük, ezekből akár látványos videót is összefűzhetünk utólag. Ez esetben a Hold mozgását pontosan kell követni. E célra érdemes a távcsövekhez való követőmotort használni, de alkalmas lehet a fényképezőgépekhez készült kisebb változat is. A teljesség hosszú idejét használjuk ki a tájképbe, városképbe illesztett fotók készítésére is!
A fogyatkozás végén a félárnyékos szakasz során a Hold már a szokványos telihold látványát nyújtja, azonban annál szerényebben, halványabban világít majd, igazi ragyogását a félárnyékot is elhagyva nyeri majd vissza égi kísérőnk, éjjel fél 2-re.
A holdfogyatkozás (a Mars-szembenállással együtt) számtalan nyilvános csillagászati bemutatón követhető lesz országszerte, a rendezvényekről, bemutatókról előre tájékozódjunk!