A tavaly nyári Vénusz-Hold együttállást az éteri szépségű, fátyolként a hajnali égre boruló világító felhő tette igazán emlékezetessé.
Fotó: Klamerius Adrien és Feltóti

Hold-Vénusz együttállás 16-án alkonyatkor
Egyre később nyugszik a nap, így egyre tovább kell várni arra is, hogy besötétedjen, az év legrövidebb éjszakáit hozza a hónap második fele. A 16-án alkonyatkor megfigyelhető Hold-Vénusz együttállás azonban szerencsére nem igényel sötét égboltot, hisz mindkét égitest igen fényes. A Holdat már napnyugta előtt is megpillanthatjuk, 12 százalékos a megvilágítása, vagyis nem túl vékony sarlót látunk majd a nyugati égbolton, tőle jobbra a Vénuszt kissé később vesszük majd észre, távolságuk kb. 5 fok lesz. Ha nagyon tiszta az ég és a horizonton sincs távoli felhőmaradvány, este 22:00-22:30 körül kis szerencsével a Hold felett a Jászol-halmazt (M44) is megörökíthetjük, a szabadszemes megpillantása az esti szürkületben ilyen alacsonyan a látóhatár közelében nem igazán lehetséges. Az égitestek keleti határunknál 22:59-kor, Budapesten 23:10-kor, nyugaton pedig 23:19-kor buknak le az északnyugati látóhatár alá. A csillagászati sötétség csak éjfél előtt kicsivel köszönt be, azonban 22:00 után a fényesebb csillagokat már jól láthatjuk, s lassanként a halványabbak is előbukkannak. Ha tiszta az ég, és időnk engedi, használjuk ki a holdnyugta utáni röpke sötét órákat!

Az alkonyi égen láthatjuk a Hold-Vénusz párost, s ha tiszta a horizont, a Hold felett a Jászol-halmazt is fotózhatjuk velük együtt.
Forrás: Stellarium

Vajon mikor láthatunk éjszakai világító felhőket?
Különlegessé teheti a 16-i együttállást, ha ezen az estén szerencsénk lesz éjszakai világító felhőt is megpillantani. Ez a kizárólag nyári jelenség este pont azon az égrészen jelenhet meg, ahol a lenyugvó Hold-Vénusz páros is látszik majd. Hasonló csodát tavaly nyáron, a hajnali égen figyelhettünk meg, akkor a két égitest egymás felett helyezkedett el, s mivel a kékesfehér tüneményt a napforduló körüli időszakban figyelhetjük meg a legnagyobb eséllyel (ám a tapasztalatok szerint akár július végéig is felbukkanhatnak), napnyugta után egy órával már érdemes lesz az északnyugati-északi ég alját nagyobb figyelemmel vizsgálni. Ha az égen a Hold is világít, legyünk óvatosak: a fátyolfelhők vagy a repülők kondenzcsíkjai holdfényben könnyen összetéveszthetők a világító felhővel. Megkönnyíti a megkülönböztetést, ha nagyítva nézzük, vagy fotózzuk a látott világító felhőnek vélt sávokat, így akár a binokulár, akár a teleobjektív nagy segítség lehet, míg a normál felhő, kondenzcsík nagyítva elmosottá válik, a világító felhő részletgazdag és finomabb kontrasztú lesz. Ha sikerül meglátni, a fotózásban érdemes polárszűrőt használni, ez kiemeli a világító felhőt az égi háttérhez képest. Szintén izgalmas dolog sorozatfotóból animálni a felhők komótos mozgását, hullámzását, amelyet a magaslégköri szelek okoznak. Ez a mozgás is megkülönbözteti a normál felhőktől, animáción sokszor láthatjuk, ha mindkettő jelen van, hogy eltérő irányban és más sebességgel mozognak.

Mivel a rakétafellövések a magasabb légköri rétegekbe sok vizet szállítanak, ezért az ezeket követő 1-2 napon megnő az esélye a világító felhők kialakulásának is. A tervek szerin június 14-én délután lövik föl az amerikai ICON műholdat, így akár ez is elősegítheti, hogy 16-án az esti együttállás mellett esetleg megjelenő világító felhőt is megfigyelhessünk.

Nyári napforduló 21-én
A nyári napforduló idén június 21-én déli 12:07-kor következik be, a csillagászati nyár kezdetét ez az időpont jelzi. Hajnalban még tavaszi napkeltét láthatunk (bár időjárási értelemben már nagyon régóta nem tavasziasak a reggelek sem), este viszont már nyári nap bukik alá. Fotózni talán a napnyugtát érdemes, hisz ez lesz az első nyári napnyugta, s ekkor jár a legészakibb útvonalon Napunk. Bár a napnyugta ideje július elejéig nem változik (csupán másodperceket), a napkelte kissé későbbre esik majd, naponta 1 perccel. A nappal hossza kb. 16 óra hazánkban, az ország déli és északi része közt 1-2 perc különbség adódik ezen a napon, az éjszaka ugyan 8 órás, ám ebből csak alig 2,5 óra az, ami csillagászati értelemben is sötét, ráadásul a 64 százalékos megvilágítású Hold egész hajnali 2-ig ragyog majd, így ez a rövid idő sem lesz sötét.

Az első nyári napnyugta ideje a keleti országrészben 20:33, Budapesten 20:44, a nyugati határ mentén 20:52. Érdemes a jeles alkalomhoz szép tájat, ikonikus városképet komponálni a készülő fotónkba!

Az ókori egyiptomiaknál még evezős bárkán szállította Ré napisten a Napot, modern korunkban már gépesített ez a nemes feladat.
Fotó: Koszmály Dorottya

Hold-Jupiter együttállás 23-án
23-án este pontosan a 83 százaléko Hold alatt kb. 3 fokra láthatjuk a ragyogóan fényes Jupitert, mintegy 30 fokos magasságban a déli-délnyugati égbolton. Az együttállás akár már az alkonyi szürkületben is fotózható, de a bátrabbak arra is vállalkozhatnak, hogy a Hold közelségét kihasználva még napnyugta előtt, tehát nappali égen megkeresik a Jupitert binokulár segítségével (tiszta égbolt esetén fotózni is lehet). Ha az együttállás megfigyelése, fotózása után szeretnék a langyos nyári éjszakán tovább a szabadban maradni, derült ég esetén érdemes lehet a holdvilágban úszó tájjal csillagíves fotót készíteni, a rövid és világos éjszaka sok már extra lehetőséggel nem szolgál most. A látványt azonban ilyenkor is színesítheti egy-egy távoli zivatarfelhő villámlása, akár az együttálló égitestek közelében is, vagy a gomolyfelhők közt bujkáló Hold fénye érdekes felhőárnyékokat hozhat létre. Sose riasszon vissza minket a megfigyeléstől, fotózástól egy kis felhő, nem tudhatjuk, milyen érdekesség teszi majd így egyedivé a készülő felvételeinket!

Távoli zivatarfelhő is érdekesebbé teheti az együttállásról készülő képeinket
Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

Telihold Szaturnusz-együttállással 27/28-án éjjel
A hónap teliholdját ezúttal a Szaturnusz közelsége ékesíti, a Hold még napnyugta előtt felkel, a keleti határunknál 19:49-kor, Budapesten 20:01-kor, nyugaton pedig 20:10-kor emelkedik a délkeleti látóhatár fölé. A Szaturnusz közel fél órával később kel csak, de ekkor még biztosan nem láthatjuk a nappali világosságban, viszont este 22:00 körül már szép látványt nyújt a páros. A gyűrűs bolygó a Hold bal oldalán, kissé alacsonyabban, kb. 3,5 fok távolságban látszik majd. A Hold közeli ragyogásában ugyan nem lesz könnyű észrevenni, de kisebb teleobjektíves fotón már szépen mutat a páros. A hajnali órákat már csupán kb. 1,5-2 fokra lesznek egymástól s a Szaturnusz a Holddal egy magasságban áll. Még 4 órakor is 7-9 fok magasságban, így a világosodó égen is látványos lehet, főként a Hold. A napkelte előtti 20-30 perc során a délnyugati égbolt (tiszta idő esetén) rózsásan ragyogó sávjában látszik a telihold, a rózsás sáv alatt pedig a bolygónk saját árnyékának szürkéskék íve. A sárgás telihold ilyenkor a rózsás sáv - szakszóval Vénusz-öve - közepén látható, a színek varázsa teszi különlegessé a látványt.

A lenyugvó júniusi teliholdat is láthatjuk a délnyugati égbolton hasonlóan szép rózsás égbolton 
Forrás: Wikipedia

Hold-Mars együttállás 30-án este
A hónap utolsó estéjén a 94 százalékos megvilágítású Hold és az alatta kb. 3,5 fokkal vöröslő Mars együttállása szólíthatja észlelésre az érdeklődőket. A holdkelte időpontja keleten 22:03, Budapesten 22:15, nyugati határunknál 22:24 lesz, a Mars fél órával követi égi kísérőnket.

A vörös bolygó nagyon fényes, a ragyogása ezen az estén már igen közel áll a Jupiteréhez, mivel Földünkhöz egyre közelebb kerül, és egyre nagyobb megvilágításban látjuk, még egy hónapon át tovább fényesedik majd.
Ez a nagy fényessége teszi lehetővé, hogy a Hold közelében is látványos lehet, így a két nappal korábbi Szaturnusz-Hold kettősnél feltűnőbb lesz, szebb fotókat is készíthetünk róluk. Az együttállás fotózása remek bemelegítő lehet a július 27-i teljes holdfogyatkozás és vele egyidejű Mars-közelséghez, most tét nélkül kísérletezhetünk még a helyszínekkel. A mostani tapasztalatok és a ráfordított idő sokszorosan megtérül majd egy hónap múlva!

A június utolsó estéjén látható Hold-Mars együttállás az egy hónappal későbbi holdfogyatkozáshoz lehet a jelmezes főpróba
Forrás: Stellarium