Kép: Óriási takarókkal borítanak be egy gleccsert Svájcban az olvadás megfékezésére. MTI/EPA/Urs Flüeler

A Föld területének jelenleg tíz százalékát borítják gleccserek, kiterjedésük azonban folyamatosan csökken - hívta fel a figyelmet egy nemzetközi kutatócsoport.

A legtöbb figyelem az olvadás egyik következményére, a tengerszint emelkedésére irányul, a gleccserek eltűnésének egyéb hatásait, például a lakosság vízellátását fenyegető veszélyeket jóval kevésbé veszi figyelembe a világ - írta az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában megjelent tanulmányában a kutatócsoport.

Az eltűnő jégtömegek legnagyobb részét az Alaszkai-öböl, az északi-sarkvidék kanadai része, a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró jege alkotja. A saját területükhöz mért legnagyobb veszteség az Alpokban és az Andokban tapasztalható.

Az elmúlt 30 évben az Alpok térsége különösen erőteljesen melegedett. A havazás csökkenő mértékét is figyelembe véve a jégtakaró 1850 óta több mint a felével, 54 százalékkal csökkent. A jelenlegi számítások szerint az Alpok a 2003-ban mért jégtakarója 4-13 százalékával fog rendelkezni a 21. század végére.

A világszintű gleccserzsugorodásnak a folyókra is nagy hatása van - áll a szakértői elemzésben. Vízellátásuk megjósolhatatlanná válik, mert kevésbé táplálja őket az olvadékvíz, egyre inkább az esetleges csapadék befolyásolja a vízmennyiséget. Ez kihat a vízi élővilágra is.

Az olvadó jégből káros, ipari termelésből vagy növényvédő szerekből származó, hosszú távon ható anyagok szabadulnak fel, melyek bekerülnek az olvadékvízzel a patakokba, folyókba és a talajvízbe. A gleccserek olvadása így a lakosságot is veszélyezteti.

Az emberek életét több szinten is befolyásolják a gleccserek táplálta folyók: a vízellátástól és a mezőgazdaságtól kezdve a halászaton át egészen a folyóknak a társadalomban játszott kulturális és vallási szerepéig.

"Az élővilág faji sokszínűségétől a turizmusig, a vízerőművektől az ivóvízellátásig az életmódunkat érintő kockázatok skálája igen széles" - véli Alexander Milner, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A szakértők szerint több kutatásra van szükség a kockázatókról és többet kell dolgozni azon, hogy a jelenlegi és a jövőben várható változásokhoz alkalmazkodhassunk.