Sokác népviseletbe öltözött, maszkot viselő lány a mohácsi busójáráson, 2018. február 10-én
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

A magyarság hagyományos farsangi rítusai főként a három utolsó farsangi napra - farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre („a farsang farka") – esnek, ekkor tartják a télbúcsúztatókat is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

Hagyományos sokác ételt, úgynevezett köcsögös babot főznek parázs mellett a mohácsi Síp utca sarkán a busójárás harmadik napján, 2018. február 10-én
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Maszkok Hafner Miklós mohácsi busómaszk-faragó műhelyében
Fotó: Sarusi István

A néprajzkutató kitért arra, hogy a busójárás eredetileg házról házra járó termékenységvarázsló szokás volt, a faragott famaszkot viselő busók csak felnőtt férfiak lehettek, később vált a rendezvény idegenforgalmi látványossággá.

Vízkereszt napjától - a nagyböjt kezdetét jelentő - hamvazószerdáig (2018-ban február 14.) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka.  A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradék ne vesszen kárba - ez a torkos vagy zabáló csütörtök.

A nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus kínszenvedésének időszakáról, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik). Hamvazószerdán az egyház a híveket az élet mulandóságára emlékezteti, és bűnbánatra szólítja fel őket.