Robin Hood legendája több könyvet, verset, filmet és televíziós sorozatot ihletett, mint bármely más angol történelmi személy. Ám ahhoz, hogy rátaláljunk a valódi Robin Hoodra, fel kell kutatnunk a legelső róla szóló feljegyzést, legyen az akár fikció, akár történelmi irat.

Robin Hood legendája a középkorban tűnik fel először. Kevesen tudnak olvasni, ezért balladákat éneklő kobzosok terjesztik a történeteket: Robinról és Little Johnról, a két törvényen kívüliről regélnek, akik szabadon élnek az erdőben, és a gonosz nottinghami bíróval hadakoznak. Az elnyomás és a nagy szegénység időszaka ez, így az emberek a szívükbe zárják Robint. Kevés írásos feljegyzés maradt fenn Robin első tetteiről, ám két megmaradt ballada utalásokat tartalmaz a kilétéről. Az első a több mint 500 éves „Robin Hood és a szerzetes”. Robin Hood egyedül érkezett Nottinghambe és épp a St. Mary-templomban imádkozott, amikor felismerte egy szerzetes, akit Robin és hű cimborái kiraboltak az erdőben. A szerzetes elsietett a templomból, és meg sem állt a városbíró házáig, hogy értesítse Robin tartózkodási helyéről. A bíró, emberei élén elfogta Robint, majd tömlöcbe vetette. Szerencsére Little John megtudta, hol van, és kiszabadította. Majd a két férfi eltűnt az erdőben.


A St. Mary-templomot ma épületek veszik körül, ám Robin Hood idejében egészen a belvárosig nyúlt a Sherwoodi erdő. Veszélyes hely volt: 400 négyzetkilométeres területén útonállók, tolvajok és orvvadászok portyáztak. Ideális hely volt a középkori banditák számára, hogy megmérkőzzenek a jobban felszerelt katonákkal. A ballada szerint itt csaptak össze Robin hűséges és vidám cimborái ellenségükkel, a nottinghami városbíróval. A „Robin Hood és a szerzetes” reális időszakba helyezi el Robint, amikor tényleg törvényen kívüliek fosztogattak az erdőben.

A templomtól mindössze 20 méterre áll a régi megyei börtön, amely ma Galleries of Justice néven múzeumként működik. Földalatti barlangrendszere egy szavazáson elnyerte a Nagy-Britannia leginkább kísértetjárta helye címet. Itt tartották fogva a közönséges rabokat, ám nemrég rábukkantak egy különleges cellára a Robinhoz hasonló fogva tartottak számára. Ez az úgynevezett Oubliette, egy mély gödör, amely a többi börtöncella alatt fekszik. Neve a francia „oublier”, vagyis felejtés szóból ered. Az elítélteket kötélen eresztették le ide, majd hagyták őket éhen halni. A történet külön kitér rá, hogy megmentői kötelet lógatnak le neki, amelyen felmászhat. Márpedig egy oubliette-ből csak így lehet megmenekülni.


Robin Hood kis tréfája
Egy másik ballada is fennmaradt, amely a valódi Robin kilétére utaló nyomokat tartalmaz. A címe: „Robin Hood kis tréfája”. Ebben a történetben Robin szülővárosát is megnevezik. Sokan úgy tudják, hogy Robin Nottinghamből származik, ám e történet szerint a szomszédos Yorkshire megyében született. A „Robin Hood kis tréfája” végén hősünk megsebesül, és egy Kirklees Zárda nevű helyre szállítják. Little John viszi oda annak reményében, hogy a főnöknő majd meggyógyítja, ám az valamiért elárulja: csupán felületesen látja el a sebeit az akkoriban használatos véreztetéssel, majd hagyja teljesen elvérezni.

A Channel ajánlata
Robin Hood, a gazdagokat megrabló és értékeiket a szegények közt szétosztó jólelkű zsivány a folklór egyik kiemelkedő szupersztárja, akire eddig, már csak valószínűtlen jelleme miatt is mitikus alakként tekintettünk. Nemrégiben azonban meghökkentő bizonyítékok bukkantak fel, amelyek szerint nem egészen alaptalanok az igazságosztó betyárral kapcsolatos legendák... Mi tehát az igazság? A National Geographic szakértői most megkísérlik a lehetetlent, elválasztani a valóság magvát a köré nőtt fikciótól...

A National Geographic Channel sorozata olyan valós vagy valósnak hitt történelmi szereplők történetét dolgozza fel drámai rekonstrukciók formájában, akiknek személyisége hosszú időn át inspirálta, izgalomban tartotta, összezavarta nemcsak a közvéleményt, de a tudomány képviselőit is.

Az aktuális epizód április 23-án (pénteken) 20 óra 30 perckor tekinthető meg.


A Kirklees Zárda valóban létező hely Yorkshire-ben. A „kis tréfa” szerint Robin ebben az épületben halt meg. Úgy tudják, ebből az ablakból lőtte ki utolsó nyílvesszőjét. Arra kérte Little Johnt, hogy ott temessék el, ahol földet ér. És a zárda területén áll egy rejtélyes sír. Ha megvizsgáljuk az írást, óangol nyelvezettel az áll itt, hogy itt nyugszik Robin Hood. Csak az a gond, hogy egyértelmű stílusutánzattal van dolgunk, ahogy a 19. századi romantikusok imitálni próbálták az óangolt. A sírkövön lévő szöveg tehát hamisítvány. A sír ráadásul több mint 600 méterre áll az épülettől. Nyílvessző nem repül ilyen messzire. Akkor sem, ha olyan híresen mesteri középkori íjász lövi ki, mint Robin Hood.

Bizonyíték van rá, hogy állt ott egy korábbi sír, mielőtt az 1800-as években helyére került a mostani. Már az 1600-as években is említés esik róla. Egy1665-ös rajzon egy régi nyughely látható, amelyet később hamis sírra cseréltek. Azon a síron az állt, hogy itt nyugszik Robert Hode. A Robin a Robert név becézett alakja, a Hode, vagyis há-ó-dé-e pedig a Hood régies betűzési formája, szóval tudjuk, hogy állt itt egy bizonyos Robin Hood sírja.


De ki is volt valójában?
A „kis tréfa” szerint Robin Yorkshire-ben halt meg. Ám a ballada kapcsolatba hozza Nottinghammel és a Sherwoodi erdővel is. Egy másik irat viszont arról tanúskodik, hogy egy valódi Robin Hood nem csak Yorkshire-ben halt meg, hanem ott is élt. A megyének egészen a középkorig visszanyúló archívuma van, és egy Wakefield nevű településen bejegyeztek egy Robert Hood nevű lakost. Az irat 1309-ből való, és kétszer esik benne említés a Wakefieldi Robert Hoodról. Középkori latin nyelven íródott. Az angol fordítás, amit a Yorkshire-i Régészeti Társaság készített, és az első említés egyértelműen így szól: Robert Hode kiontotta Henry Archer neje vérét, amiért tizenkét penny pénzbírsággal sújtatik.


Vagyis már 1309-ben is gazember volt. Robert Hode neve 1322-ig összesen hússzor tűnik fel olyan piti bűnökkel kapcsolatban, mint dulakodás vagy orvvadászat. A Wakefieldi Robert valószínű jelölt az igazi Robin Hood címre. Ám egy jelentős vonásban különbözik a híres íjásztól: megannyi botlása ellenére nincs feljegyzés arról, hogy Wakefieldi Robertet valaha törvényen kívül helyezték volna. A legendák Robin Hoodja pedig mindig így jelenik meg.

Ike Loades fegyverszakértő szerint a Robin legenda számkivetettségről szóló része nem az 1300-as évekből, hanem korábbról, az 1200-as évekből ered. Az 1200-as években nagy zavargások dúltak Angliában, melyek a Bárók háborúja nevű polgári összetűzésben csúcsosodtak ki. A lázongó íjászokat kiűzték otthonaikból és az erdőbe kényszerítették őket. A király ebben az időben vetett ki súlyosabb adókat a szegényekre, megnyitva ezzel az utat a banditák előtt. A népszerűtlen törvények és a szegénység hatására az emberek hősöket faragtak a szökevényekből. Talán így született Robin Hood legendája is.


Kapcsolódó cikkek:

  • Megoldották Robin Hood származásának rejtélyét?
  • Lezáratlan akták