Írta: Stephen S. Hall
Fényképezte: Fritz Hoffmann

Az élethossz-növekedést több tényező együttállásával lehetett magyarázni – a létrehozott génvariánsok némelyike hatékonyabban javította ki a dns-hibákat, mint a gyakori génváltozatok, más mutáns gének jobban védték a sejteket a szabad gyökök káros hatásaitól, sőt olyan mutációkat is talált Longo, amelyek kiiktatták az embernél bizonyítottan daganatkeltő dns-károsodásokat.

Andrzej Bartke, a Dél-illinois-i Egyetem genetikusa 1996-ban egerek növekedésihormon-génjeivel kísérletezve kimutatta, hogy a hormongátolt  egerek nem érik el a várható testméretet. Ebben még nincs semmi meglepő, ám abban igen, hogy a hormonhiány miatt kisebb egerek élettartama száznegyven százalékkal nő, vagyis majd másfélszerese az átlagos termetű egerekének.

Vajon a mi esetünkben is elképzelhető ugyanez? Bizonyos genetikai változások megvédhetnek bennünket az öregkori betegségektől? Zvi Laron izraeli endokrinológus 1966-ban írta le az utóbb róla elnevezett tünetegyüttest; Közép- és Kelet-Európa országaiban többtucatnyi esetre bukkant. Eszerint Guevara elszigetelt közösségekben élő, génjeikben hosszú életre kódolt betegei a természet kísérletező kedvét bizonyítják, véli Longo.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. májusi lapszámában.