Írta: Gleb Raygorodetsky
Fényképezte: Evgenia Arbugaeva

„Az Északi-sarkvidéken őslakos népek között a változásokhoz a nyenyecek kiemelkedően jól alkalmazkodtak” – szögezi le a finnországi Rovaniemiben székelő Lappföldi Egyetem geográfusa, Bruce Forbes, aki már évtizedek óta tanulmányozza a nyenyecek hagyományos életmódját.


Nyadma Hudi nyenyec pásztor egy gázvezeték alatt tereli át rénszarvasait Szibériában, a Jamal-félszigeti bovanyenkovói földgázmezőn. Amikor megépültek itt ezek a vezetékek, az állatok még tartottak tőlük, de ma már habozás nélkül követik Hudit északra, a nyári legelők felé.

Manapság azonban nemigen mosolyog rájuk a szerencse. A meteorológusok szerint az éghajlat melegedésével mind gyakrabban fog ismétlődni a három éve tapasztalt, a rénszarvasok tömeges elhullását okozó jelenség: a hóra eső hullott, és a jég vastagon ráfagyott a hótakaróra. Most, amikor Jurijjal beszélgetek, a hőmérő nyári rekordmeleget, 34 Celsius-fokot mutat. Eső már hetek óta nem esett, és a rénszarvasok csak nehezen tudják húzni maguk után a jól megrakott szánokat a tundra száraz talaján. Még ezen a nyáron egy fiút és több mint 2300 rénszarvast vitt el Dél-Jamalon egy lépfenefertőzés, amit a korábbi örök jégtakaró olvadása okozott: emiatt kerültek ugyanis napvilágra az 1940-es években kitört járványban elpusztult állatok tetemei, amelyek még mindig hordoztak fertőző baktériumokat.


Nyadma lefog egy fiatal szarvasbikát, hogy fia, Gosa levághassa az agancsát, amelynek kilóját mintegy 280 rubelért veszik át – a hagyományos természetgyógyászatban becses anyagnak tartják. A műtét igen fájdalmas az állat számára.

Ám a klímaváltozás következményeinél a gazdasági fejlődés még inkább veszélyezteti a nyenyecek hagyományos életmódját. Oroszország újabb szénhidrogénforrásokat tár föl, azokon a vidékeken is, amelyek amúgy szűkösek voltak a Jamal- félszigeten élő mintegy 255 ezer rénszarvasnak és a hatezer nomád pásztornak. A létesítmények ugyanis gátolják a létfenntartáshoz szükséges vándorlásukat. A félsziget legnagyobb földgázmezeje, a bovanyenkovói éppen a 4-es brigád útjába esik: a csordának éves vándorlása során át kell haladnia az utakkal és vezetékekkel szabdalt területen is.

A nyenyecek egyébként mindig is az Isten háta mögött éltek; „jamal” az ő nyelvükön annyit jelent: „a világ pereme”. Félő, hogy manapság mind többjüknek fogy el a világ a lába alól.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. októberi lapszámában.