Írta és fényképezte: Laurent Ballesta

A jég alatt a tenger az Antarktikán olyan, mint a Mount Everest: varázslatos, ám a barátságtalan körülmények miatt csak néhány elhivatott vállalkozik a felderítésére. Csakis eltökélten érdemes nekivágni, fél szívvel nem érdemes próbálkozni sem. Azonban épp a példátlan nehézségek miatt lenyűgözőek az itt látható fényképek, és ezért is felejthetetlen a fotózás, valamint a hely látványa.


Weddell-fóka és borja úszkál a jég alatt. A fiatal állat felnőve akkora lesz, mint a mamája: hossza a három métert, tömege a fél tonnát is elérheti. Ezek a jámbor jószágok nem távolodnak messze a parttól, és levegőért visszatérnek a lékekhez.

Harminchat nap telt el, de úgy éreztük, csak most kezdtünk dolgozni. Az út rendkívül megterhelő volt. A kemény, kimerítő munka, illetve éjszakánként a nagyon mély alvás miatt emlékeimben mintha minden esemény egyetlen 36 napos merüléssé folyna össze. Az itt tapasztaltak szinte feledtették velünk a nehézségeket.


Polip suhan az élőlényekkel teli tengerfenék fölött. Legalább 16 polipfaj honos az antarktikai vizekben. Mindük vérét kékre színezi a hemocianin nevű festékanyag; ez teszi lehetővé, hogy életben maradjanak fagypont alatt is.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. júliusi lapszámában.