DNS-forradalom
Azzal, hogy módosítani tudjuk az élet kódját, döbbenetes hatalmat szereztünk a természet fölött. Kérdés, kellő önkontrollal fogjuk-e használni ezt a hatalmat.
Írta: Michael Specter
Fényképezte: Greg Girard
A szúnyogok a 17. században, rabszolgahajókon kerültek Afrikából az Újvilágba. Velük együtt a sárgaláz is megjelent a kontinensen, és azóta több millió áldozatot szedett. De a dengue-láz évente 400 millió embert megfertőző kórokozóját, valamint a chikungunya-, a nyugat-nílusi és a zikavírust is szúnyog hordozza. A Brazíliában kirobbant zikajárvány súlyos idegrendszeri zavarokat, egyebek mellett egy különben ritka elváltozást, kisfejűséget okozhat: az újszülött kórosan kis koponyával, fejletlen aggyal jön a világra.
James nagy célt tűzött ki maga elé: szúnyogok génanyagát átszerkesztve igyekszik megakadályozni, hogy a vérszívók kórt terjeszthessenek. Sokáig csak elméleti síkon vizsgálódhatott, ám amióta a forradalmian új CRISPR-CAS9 genomszerkesztési módszert sikerült ötvözni az úgynevezett gene drive-okkal, az elmélet váratlanul, rohamtempóban reális lehetőséggé lett.
A CRISPR döbbenetes lehetőségeket kínál: ma már csaknem minden élőlény DNS-ét, így tehát a magunkét is átszerkeszthetjük. Három év alatt a módszer teljesen átalakította a biológia tudományát: állatkísérletekben már világszerte bevetik súlyos genetikai elváltozások kezelésére, így az izomsorvadást, a cisztás fibrózis, illetve a májgyulladás egyik formáját kiváltó mutációk kiiktatására. Nemrégiben több kutató is kísérletet tett, hogy a CRISPR-módszerrel távolítsa el az AIDS vírusát fertőzött emberi sejtek DNS-éből. Igyekvésüket csak részben koronázta siker, ám így is biztosra vehető, hogy a CRISPR jól jön majd a HIV elleni harcban, akárcsak (sok más mellett) a szervátültetésben, a veszélyeztetett fajok védelmében és a növénykártevők elleni küzdelemben.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. augusztusi lapszámában.