"A hópárducok sorsa a mi kezünkben van" - mondta Almazbek Atambajev kirgiz elnök a Nemzetközi Hópárduc és Ökoszisztéma Fórumon, ahol minden olyan ország képviselője jelen volt, ahol ma is él a nagymacska. Összesen több mint 250 tudós és természetvédő vett részt a találkozón.

Afganisztán, Kína, India, Kazahsztán, Mongólia, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán képviselői a nyilatkozat aláírásával ígéretet tettek a hópárduc-populáció megőrzésére és a hegyi közösségek kulturális, társadalmi és gazdasági jólétének biztosítására.

"A hópárducok védelme és állományuk növelése mindannyiunk számára fontos feladat" - emelte ki Atambajev. Hozzátette: "a hópárduc (Panthera uncia) több mint egy veszélyeztetett faj, a karizmatikus nagymacska Ázsia veszélyeztetett magashegyi ökoszisztémáinak jelképévé vált".

Matthias Fiechter, a Snow Leopard Trust amerikai természetvédő szervezet munkatársa szerint ma már nem az egyének jelentenek veszélyt a hópárducokra, hanem az egész emberiség. A legnagyobb veszélyek listáján a vadorzás lejjebb csúszott, a fő problémát az életterek tönkretétele jelenti a legeltetés, a környezetszennyezés, a bányászat és a klímaváltozás.

A magashegyek, például a Himalája, a Karakorum és a Pamír, különösen érzékenyen reagálnak a Föld felmelegedésére - emelte ki Ryan Bartlett, a Természetvédelmi Világalap (WWF) klímakutatója. A gleccserek gyorsan visszahúzódnak, az évszakokhoz kötött csapadékmintázatok eltolódnak. Ezzel az emberek létalapja kerül veszélybe a szakértő szerint. A hópárducok zsákmányállatai, a vadon élő juhok is fokozatosan eltűnnek.

Bartlett szerint a problémát hosszú távon csak úgy lehet megoldani, ha az egész világ tartja magát a párizsi klímaszerződéshez. Emellett szükség van a változásokhoz való alkalmazkodásra és megoldáskeresésre. Az egyik ilyen megoldási lehetőség a "mesterséges gleccser": az olvadékvizet nagy medencékben fogják fel, hogy így víztartalékok jöjjenek létre.

A globális hópárduc- és ökoszisztéma-védelmi program (GSLEP) a hópárducokat életterükkel együtt mentené meg. Az akciótervben szerepel a vadorzás elleni védekezéstől a környezettudat-formáláson át a zsákmányállat tenyésztéséig több módszer.

A 12 ország képviselője már 2013-ban is találkozott Biskekben, hogy aláírjanak egy egyezményt. Akkor azt tűzték ki célul, hogy 2020-ig határokon átívelően legalább 20 egészséges hópárduc-populációt azonosítanak és biztosítják létüket. A 2017-es találkozón megerősítették a korábbi egyezményt.

A hópárducokat a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett fajok közé sorolja. A Himalája középső- és dél-ázsiai részén 2500-4500 méteres magasságban élnek. A becslések szerint csupán 3500-7000 kifejlett hópárduc él a világon.