Fotó: Sóki Tamás/MTI

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2017. augusztus 3-án, az országos hőségriadó harmadik napján, a hajnali és a napi csúcshőmérséklet is meghaladta az eddig mérteket. Idáig az országos napi maximumhőmérsékleti rekord 40 fok volt, ezt 1927-ben Jászberényben regisztrálták, idén Békéssámsonban kicsit többet, 40,1 Celsius-fokot mértek.

A fővárosban mostanáig az 1948-as budatétényi 37,8 fok tartotta a csúcsot, most Budapest több pontján is mértek ennél magasabbat, a legmelegebb Újpesten volt: az új fővárosi napi melegrekord 38,7 fok lett.

A  Pécs-Hird közelében kialakított kutyastrandon 2017. augusztus 2-án. Fotó: Sóki Tamás/MTI

Még pár napig tart a kánikula, többfelé 40 Celsius-fokig melegedhet a levegő, helyenként a leghidegebb órákban is 25 fok várható. Sok lesz a napsütés, de helyenként egy-egy zápor, zivatar előfordulhat; vasárnap este érkezhet meg egy hidegfront, amelynek hatására a következő hét elején pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, de ennek mértéke még bizonytalan.

Szentes Tamás országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy 27 Celsius-fok felett 6 százalékkal, 32 fok felett 13 százalékkal, 37 fok felett pedig 33 százalékkal nő a balesetek száma.
A nagy melegben, amikor este, éjszaka sem hűl le a levegő, a szervezet regenerálódó képessége csökken, rosszul alszunk, ami kialvatlansághoz vezet, ami növelheti a balesetek esélyét. Kitért arra, hogy aki autóval indul útnak, annak is oda kell figyelnie a bőrvédelemre, hiszen az ablakon keresztüli napsugárzás is bőrkárosodáshoz vezethet.

A helyettes államtitkár is fölhívta a figyelmet, hogy felhevült testtel, alkoholos állapotban senki ne ugorjon vízbe. Elmondta továbbá, hogy a városi szökőkutakban nem ajánlott a fürdés, hűsölés, mert számos fertőzés forrása lehet a nem tiszta víz. Az ivókutakká minősített közkutakból viszont bárki fogyaszthat, az ottani víz minősége megfelelő.

Újabb hőmérsékleti rekord született a Föld legforróbb térségének számító kaliforniai Halál-vögyben, ahol 41,9 Celsius-fok átlaghőmérséklettel minden idők legmelegebb júliusát jegyezték fel. Az elmúlt hónap átlaghőmérséklete 0,1 fokkal haladta meg a korábbi rekordot, amelyet 1917-ben mértek.

Naponta 48,6 fokra emelkedett a hőmérséklet, a legmelegebb nap pedig 2017. július 7. volt, amikor 52,7 Celsius fokot mértek. Éjszakánként átlagosan 35 fokra „hűlt le" a levegő a nemzeti parkká nyilvánított Death Valleyben. A 86 méterrel a tengerszint alatt elterülő völgy egyben a nyugati félteke legmélyebben fekvő szárazföldi régiója.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói számítógépes modelleken mutatták be, mi történik, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik. E szerint elég riasztónak tűnik a jövő! Azt tudjuk, hogy Föld éghajlat mindig is változott, a változás azonban az ipari forradalom óta fölgyorsult. Már a következő évtizedekben előfordulhat, hogy halálos hőhullámok sújthatják India, Pakisztán és Banglades egyes részeit. Az Indus és a Gangesz völgyének kulcsfontosságú mezőgazdasági területeit különösen drámaian érintené a felmelegedés, így a világ egyik legsűrűbben lakott régiójában, másfél milliárd ember lakóhelyén csökkenne az élelmiszer-termelés, és az élelemhiány miatt éhezés várna az itt élőkre, akik nagy valószínűséggel elhagynák otthonukat és élhetőbb területekre vándorolnának. Jelenleg India lakosságának mintegy 2 százalékát sújtja a hőség és a magas páratartalom extrém kettőse, 2100-ig az arány 70 százalékra ugorhat.

A modellkísérletek azt is mutatták, hogy a klímaváltozás következtében a Perzsa-öböl térsége a világ legforróbb vidéke lesz 2100-re. Elfatih Eltahir, az MIT professzora hozzátette, hogy az öböl menti olajtermelő országok a dél-ázsiaiaknál sokkal hatékonyabban tudnak majd védekezni a fokozódó hőség ellen, mivel a jólétben élő, kévés lakosságnak jobbak a lehetőségei, határaikon belül pedig, most is minimális élelmet termelnek.