Fotó: Profimedia

Az anyatejjel táplálkozó medvebocsoknál ez a kockázat ezerszer nagyobb - olvasható az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban megjelent tanulmányban.

„Ez az első próbálkozás arra, hogy meghatározzuk a lassan lebomló szerves szennyezőanyagok (POP) kockázatát az északi sarki ökoszisztémára" - mondta Sara Villa, a Milánó-Bicocca-i Egyetem toxikológusa, a tanulmány szerzője.

A tudós munkatársaival negyven év kutatásait gyűjtötte össze, melynek során azt vizsgálták, milyen mértékben veszélyeztetik ezek a mérgező anyagok a jegesmedvéket, a fókákat és a jeges tőkehalakat.

A POP-anyagok emberi tevékenység által létrehozott erősen mérgező szerves vegyületek mindenütt jelen vannak a környezetben, hosszú ideig megmaradnak, a táplálékláncon át (a planktonoktól a halakon át eljutnak a fókákig vagy a jegesmedvékig) a zsírszövetben raktározódnak, kiválasztódnak a tejjel és károsan hatnak az utódokra.

Ezeket a vegyületeket az iparban és a mezőgazdaságban is használják, néhány fogyasztói termékben, például égésgátlókban is megtalálhatók. Az 1970-es években például széles körben betiltották a rákot okozó és a hormonokat károsító poliklorinált bifenilt (PCB) tartalmazó ipari vegyi anyagokat, az északi sarkvidéki állatokban azonban egészen az 1990-es évekig magas maradt a koncentrációja. Nyomokban ma is kimutatható.

Az eltűnő PCB-k helyére szennyező anyagok új családja lépett, amely ma a legnagyobb vegyi fenyegetést jelenti a jegesmedvék számára, a tanulmány szerint.

A perfluor-oktán-szulfonát (PFOS) rendkívül mérgező az emlősök számára, koncentrációja meglepően magas a jegesmedvékben, több százszor nagyobb, mint a fókákban. Ráadásul, ha a jegesmedvék megeszik a fókákat, a méreg koncentrációja 34-szeresére növekszik. Főként olaj- és víztaszító anyagok (papír, csomagolások, szövetek) és a tüzet oltó speciális hab előállításához használják. A kanadai kormány a vegyi anyagok ezen fajtáját a környezetre, különösen a vadvilágra veszélyesnek nyilvánította.

A jeges medvék populációja e veszélyes anyagok nélkül is jelentősen csökken. A jelenlegi mintegy 26 ezres egyedszám az évszázad közepére a becslések szerint kétharmadára csökkenhet.

A legnagyobb fenyegetést a tengeri jég gyors eltűnése jelenti, a jegesmedvék ugyanis a jégtáblák segítségével vadásznak a fókákra, úszva nem lennének sikeresek. A kutatók szerint a globális felmelegedés, amely az Északi-sarkvidék hőmérsékletét az áltagosnál kétszer gyorsabban emelte, teljesen jégmentes nyarakat is okozhat az Északi-Jeges-tengerben néhány évtizeden belül.