A fényképet Fényes Lóránd készítette Budapest közelében, Piliscséven. A köd otthonául szolgáló Cassiopeia konstelláció, jellegzetes W alakja miatt könnyen felismerhető. Az északi félgömb egyik legnépszerűbb cirkumpoláris (egy adott földrajzi helyen, mindig látható) csillagképe számos gyönyörű mély-ég objektumot rejt, ám ezek közül is kiemelkedik a szív formájú ködösség. Az IC 1805 névre hallgató égi látnivaló a valóságban megközelítőleg 7500 fényévre található tőlünk. Közepét a laza szerkezetű Melotte 15 halmaz uralja. A szív csúcsában található igen fényes csomó, külön katalógusszámot visel: NGC 896-ként ismerjük, melyet fényessége miatt már jóval korábban felfedeztek. A nagy dinamikai átfogásnak és a kiváló felbontásnak köszönhetően egy érdekes, objektumtól független szereplő is felfedezhető a képen: az ovális formájú, apró, WeBo 1 jelű planetáris köd jól elkülönülve a szív alakzat felett.

Az objektumot képpé komponálva térbeli, háromdimenziós hatást kapunk a ritkán használt HST színpaletta nagy kontrasztja miatt. Ezzel a technikával - H-alfa, OIII és SII szűrőkkel - külön-külön örökíthető meg a hidrogén, az oxigén és a kén ionizációs sugárzása. A szűrők egy monokróm CCD kamera előtt helyezkednek el, így a három szűrővel három külön „mono” sorozat készül. Az így létrejött három réteg végül színes felvétellé állítható össze. Az SII sorozat a vörös, a H-alfa a zöld, majd az OIII sorozat a kék csatornára kerül. A kép részleteiért önmagában a H-alfa csatorna felel.

Ha az olvasónak ismerősnek tűnik a színvilág, ne lepődjön meg: a NASA által üzemeltetett, rendkívül sikeres Hubble Űrtávcső szakemberei előszeretettel készítették ezzel a megoldással a képeiket. A jellegzetes színi világú technika is innen kapta a nevét: HST színpalettás feldolgozás.

A kép HD felbontásban megtekinthető a www.pleiades.hu oldalon.