Fotó: DDNP

A számos, különösen értékes állat- és növényfajnak otthont adó, védett folyóágon ezután újra keresztülfolyhat a Duna vize. A 14 kilométer hosszú Rezéti-Duna a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Gemenc tájegységében a folyam leghosszabb mellékága. A ma már csak 30–50 méter széles, gyakran félig kiszáradó meder másfél évszázada még a Duna fő medre volt. A kanyarulat levágásával a folyó hossza megrövidült, és a főmederben a víz folyása felgyorsult, most a Duna a főmedret folyamatosan mélyíti, az árvizeknél pedig a hosszú, így lassabb folyású mellékágat feltölti.

A vízügyi szakemberek a most kezdődő beavatkozás során a lerakott hordalékot, elsősorban homokot fogják kikotorni a feltöltődött szakaszokon. A mellékágból mintegy 200 ezer köbméter hordalékot távolítanak el, ezzel a meder jelenlegi küszöbszintjét – vagyis azt a szintet, amikor a víz már keresztül tud folyni – a tengerszint feletti 82 méterre csökkentik a jelenlegi 84-ről, azaz a Duna vize nemcsak a mostani 300 centiméteres bajai vízállásnál, hanem már 100 centiméter körül is be fog folyni a mellékágba. A kikotort mederanyagot a Duna főmedrében rakják le.

A kotrás során középtávon kezelhető lesz a feliszapolódás a Rezéti-Dunában. Hogy a jövőben a mellékágba kerülő hordalék könnyebben eltávolítható legyen, egy úgynevezett hordalékcsapdát alakítanak ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mellékág torkolatát a jelenleginél szélesebbre, és egy méterrel mélyebbre kotorják,így a Rezéti-Dunába érkező víz hamar lelassul, és a szállított hordalék nagy része a torkolat közelében, a hordalékcsapda területén kiülepszik. Ennek köszönhetően egy későbbi, fenntartó kotrás során lényegesen rövidebb mederszakaszból kell csak eltávolítania a homokot. Az élőhely-revitalizáció után a Rezéti-Duna evezős vízi járművekkel ismét látogatható lesz, sőt a küszöbszint süllyesztése miatt az év sokkal hosszabb időszakában lehet majd keresztülevezni rajta, mint jelenleg.

A Rezéti-Dunában és a folyóág mentén számos, különösen értékes élőhely is található. Az árterek és zátonyok pionír növényzete, a fűz- és nyárligetek, az itt élő áramlóvízi, békaszőlős, tündérfátylas hínár, valamint az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők természetvédelmi és ökológiai értéke szinte felbecsülhetetlen. A Duna-ágban és az ahhoz kapcsolódó élőhelyeken többek között olyan, fokozottan védett madárfajok fészkelnek, mint a rétisas, a barna kánya és a fekete gólya, a zavartalan vizes élőhelyek pedig az ugyancsak fokozottan védett dunai ingolának adnak otthont.

Forrás: ng.hu / DDNP