A mélyég objektumok közül Fényes Lóránd Fátyol-köd kompozícióját ítéltük aranyérmesnek, amely a Hattyú csillagkép szupernóva-maradványát ábrázolja, amint színpompás fátyolként lebeg a csillagos égi háttér előtt. Az összesen mintegy tíz óra expozícióval készült, esztétikusan megszerkesztett kép fantasztikus részletességgel tükrözi a köd és környezetének szerkezetét, amivel szép színi és dinamikai harmóniát is teremtett.

 

Az asztrotájképek között Mincsor Szabolcs „Hol sírjaink domborulnak…” című fotóját tartjuk a mezőnyből kiemelkedőnek, amely az Erdélyben található Csonkatorony felett mutatja be az ég körforgását. A három óra alatt készült felvételen a történelem és az égi idő jelképes összefonódása megjelenik meg.

 

Maradandó értéket képvisel számunkra Jantyik Tibor Békéscsaba mellett lencsevégre kapott, vöröslő holdkeltét ábrázoló fotója, a maga életszerűségével és a klasszikus kompozíciójával. A jellegzetes alföldi tanya, az élővilág, a csillagászati és a légköroptikai tartalom szerencsés összhangba került képen az idillikus alkonyati színekkel.

Az év legszebb asztrofotóit publikáljuk a magazin januári számában, a fotográfusokat pedig féléves National Geographic Magyarország előfizetéssel jutalmazzuk.

Forrás: ng.hu