A tűz a szabadkai Intercord újrahasznosító telepen tört ki. Az udvarban összegyűjtött műanyag hulladék kapott lángra a nagy forróságban, mely épp a kiválogatásra és az újrahasznosításra várt. Az aznapi hőmérséklet meghaladta a 39 fokot. A hulladéktornyok az udvar közepén álltak, itt volt  a tűz epicentruma. Nagyrészt a használt műanyag termékek, pille palackok és a fóliák lángoltak. A tűz 500 négyzetméternyi területen terjedt el. A szél szétterjesztette a lángokat és a hulladékfoszlányokat a környező nádasra, illetve az üzem különböző épületeire is.


A helyszínre érve a hőséggel és a korommal kellett megküzdenem, majd az üzem központjába érve a dolgozókkal, kik nem akartak beengedni, de végül sikerült meggyőzni őket. Ezután már csak ügyesen kellett lépkednem a folyékony műanyaggal borított udvaron.

 

A lángokat a szabadkai tűzoltóság emberei, a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat, valamint önkéntes tűzoltók segítségével oltották el 16 órára. Nyolc tűzoltóautót vetettek be és a közvállalat ciszternáiból hordták a vizet. A tűzesetben senki nem sérült meg. Az üzem dolgozói életüket kockáztatva mentették ki az égő raktár épület mellett lévő 50 literes oxigénpalackokat, melyek minden percben felrobbanhattak volna.

Szabadka területén a levegőben megnőtt a korom és a nitrogén-dioxid koncentrációja. A kén-dioxid és a nitrogén-oxid a megengedett határértéken belül volt. A PVC (poli-vinil-klorid) égésekor olyan anyagok szabadulnak fel, mint az első világháborúban harcigázként alkalmazott foszgén, vagy rákkeltő vinil-klorid.

A legelviselhetetlenebb bűz a késő esti órákban telepedett a városra, amit még három napig éreztünk. Sok helybéli lakos köhögésre és fulladásra panaszkodott. A füst miatt az én szemem is vörös lett és könnyezett pár napig.  A szúrós levegő szemirritációt okoz az állatoknál is, így a kutyám esti sétája elmaradt.

 

Írta és fényképezte: Csákány Lóránt, Szabadka