E sajnálatos esemény ismételten felhívta a figyelmet a kockázatos létesítmények megfigyelésének fontosságára. Az ökológiai rendszer egyes elemeit veszélyeztető folyamatok megismeréséhez, a változások nyomonkövetéséhez elengedhetetlen a terület szabatos feltérképezése, térinformatikai alapú adatbázisok készítése.

A környezetinformatikai adatbázisok helyszíni mintavétellel beszerzett, pontszerű, és távérzékelés során gyűjtött felületi adatokat foglalnak rendszerbe. Átlátható módon, térképi formában jelenítik meg az eredményeket, és a konklúziók levonását, valamint elősegítik a statisztikai adatok összevetését is, így ökológiai modellek alapját is képezik.

A szennyezett terület meghatározásának, valamint a helyreállítási munkálatok megtervezésének leggyorsabban elkészíthető alaptérképe a megfelelő pontossággal és nagy terepi felbontással előállított, légifelvétel-mozaik. A teljes területfedéses légifelvétel térképezésre a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt először október 6-án kerülhetett sor. A hatások nyomon követése érdekében eleve idősoros felvételezést terveztünk, és a 2010. október 11-én 12:54 -14:04 között felvételezett állomány már a rögzült elöntési állapotot tükrözi. Egy évvel később szintén elvégeztük a terület nagyfelbontású légi térképezését, az erre a célra átépített repülőgépről, 1500 illetve 600 m terepfeletti repülési magasságból, saját fejlesztésű IS 2 mérőkamera rendszerrel.

 

Az Interspect egyik speciálisan átalakított, készenlétben tartott repülőgépének gyors előkészítése.

Az így kapott háromszáz darab 18 centiméteres, terepi felbontású, függőleges kameratengelyű felvételekből fotogrammetriai úton 1 : 2100 méretarányú egységes légifelvétel-térképet állítottunk elő. A területet EOTR térképi vetületben ábrázoló, fényképi részletességű állományhoz további, dőlt (oldalra lefelé tekintő), szintén teljes területfedéses áttekintő sorozatot készítettünk minden irányból.  A közvetlen elöntési terület felmérése után a Torna-patak mentén Esztergomig terjedő szakaszon rögzítettük a katasztrófa által érintett folyószakaszok állapotát.

A szabatos térkép elkészítéséhez terepi illesztőpontokra volt szükség. Nagyjából egy hétig tartó helyszíni geodéziai munkával 421 illesztőpontot mértünk, 1,5 centiméteres vízszintes, és 5 centiméteres függőleges pontossággal. Erre azért volt szükség, mert ezek segítségével, és a kamerarendszer kalibrációs adatainak felhasználásával torzítás mentesítettük és georeferáltuk normál színes (RGB) és multispektrális légifelvételeinket.

Terepi munkálatok az elöntési területen, geodéziai GPS készülékkel.

Az átszakadt oldalfalú tározóban a katasztrófát megelőzően 260 514 m2 felületű vörösiszap volt. Mivel a tározó fizikai méretei ismertek, így a benne elraktározott (rétegenként esetleg változó összetételű) anyag mennyisége megbecsülhető. A vörösiszap elöntéssel közvetlenül érintett terület (a folyók helyi áradásait leszámítva) mintegy 6 km2 (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő,Tüskevár és Apácatorna településeken).

Kolontáron és Devecseren 1285 db épület állt, 238 335 m2összes felszínborítással (ennyi helyet foglaltak el az épületek). Ebből 450 db épületet, azaz 69136  m2 felületű zárt életteret érintett a közvetlen iszapelöntés.

Felhalmozódási zónák: 469 321 m2
(Nagy mennyiségű vörösiszap felhalmozódása  a levonuló elöntés után.)

Gipszfelhalmozódás: 23 570 m2
(A semlegesítésre használt gipsz lokálisan káros, felhalmozódott rétege.)    

2010. 10. 11-ére iszaptól
mentesített felületet nagysága:
147 322 m2 

Erdővel, fásszárú növényekkel borított
elöntési terület Kolontár és Devecser területén:
411 295 m2

Hatalmas földmunkák Devecseren egy évvel a katasztrófa után. Az idei, ismételt felvételezést a WWF Magyarország támogatásával végeztünk.

Írta: Bakó Gábor  Fotó: INTERSPECT Kft.

 

A témával A múlt szörnyei - Hol ketyeghet még ipari bomba a Kárpát-medencében? című cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
National Geographic Magyarország magazin 2010. december