Fotó: Nick Hobgood


A Queensland állambeli oceanográfiai intézet szakemberei a mélytengeri korallok változásai alapján vizsgálták az éghajlatváltozást. Ezek a tengeri organizmusok ugyanis a fákhoz hasonló évgyűrűket hoznak létre a mészvázukon, amelyek megbízható információkat hordoznak az elmúlt évek éghajlati változásairól, így például a szokatlanul száraz, vagy éppen csapadékos időszakokról. A mélytengeri korallvázak tehát a fák évgyűrűihez hasonlóan megbízhatók a régmúlt klímájának kutatásában. „A korallok újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy valószínűleg már most is a globális felmelegedés egyes következményeivel van dolgunk" – jelentette ki Janice Lough, a Paleoceanography című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.

Árvíz sodorta ház Queenslandben   Fotó: MTI

A szakember Porites korallmetszeteket tanulmányozott. Ezek akár a nyolcméteres hosszúságot is elérhetik – évente csupán 1–1,5 centimétert nőnek – és több évszázadig is elélhetnek. Lough a vékony metszetekben őrzött növekedési évgyűrűket ultraibolya fényben vizsgálta meg. A nedves időszakokban a folyók rengeteg növényi maradványt és humuszsavat sodornak az óceánokba, amelyeket azután a korallok elraktároznak és beépítenek a vázukba. Az UV-fény alatt a több humuszsavat tartalmazó évgyűrűk sokkal fényesebbnek látszanak, mint a száraz időszakokból származó társaik.

A kutató a Queensland északi partjainál lévő korallzátonyokról származó 17 korall metszetét vizsgálta. Az 1981-ben begyűjtött virágállatok évgyűrűi egészen a 17. századig visszamenőleg szolgáltattak adatokat. A korallokból kiolvasott információk alapján a szakember arra a megállapításra jutott, hogy a következő években is a szélsőséges időjárási minták uralják majd az észak-ausztráliai régiót.

A térségben az északnyugat felől fújó nyári monszun idején van a csapadékos időszak. A szélsőséges időjárást nem a nyári (esős) illetve a téli monszun (száraz) váltakozása okozza, hanem a Csendes-óceán keleti medencéjében, a dél-amerikai partok (Peru) közelében kialakuló, az egész trópusi övezet időjárására hatást gyakorló légköri események, az áradásokat hozó La Nina- és az aszályokat előidéző El Nino-jelenségek. Az éghajlat mintázata tehát jórészt ezek váltakozásaitól függ.

Az elmúlt hónapok özönvízszerű esőzéseit a valaha mért egyik legerősebb La Ninával magyarázzák a szakemberek. A tavaly decemberben kezdődő esőzések és a nyomukban járó árvizek több tucat ember halálát okozták, megbénították a szénbányászatot és több ezer házat, illetve termőföldeket öntöttek el.

Lough szerint a korallokból szerzett információk újabb értékes adalékot nyújtanak a térség paleoklímájához, amely a régmúltból származó és különösen a déli féltekére vonatkozó adatok hiánya miatt, egyelőre igencsak hiányos. „A korallok a természet történelem könyvei" – fogalmazott a szakember.

MTI